Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

1. szám - ADATTÁR - Révész Tamás: Az elfelejtett repülőtér. - Adalékok a szombathelyi katonai reptér történetéhez -

millió koronát fordított erre a célra.

3 Ez év nyarán vetődött fel először, hogy Magyarországon Budapest mellett, vidéken is repülőtereket hozzanak létre. A vezérkart az az elv vezette, hogy ezek az OMM fő ellensége, Szerbia közelében épüljenek fel, ezért Újvidéken létesítették az első, vidéki légikikötőt. 1913. május 12-13-án nagyszabású légiparádéval mutatták be a nagyközönségnek a repteret. Parancsnoka Kenése Waldemár főhadnagy lett. Ezt a hétvégét tekinthetjük egyben a magyar katonai repülés születésnapjának is.

4 Szombathely virágzása a város vasúti csomóponttá válását követően, az 1870-es években kezdődött. Új iparágak honosodtak meg, gyárak települtek ide: például a Phol-gépgyár, a Mayer-motorgyár, a Magyar Nyugati Vasút műhelye, a pamutszövőgyár, a bőrgyár. Ekkor készült el a közmvívesítés, az utcák villamosítása, kikövezése, részben aszfaltozása, ligetek, parkok kialakítása. A kulturális élet is virágzásnak indult. Már 1880-ra felépült a városi kőszínház, majd zeneiskola létesült, megvalósult a múzeum és az ún. Kultúrpalota. Népiskolákat, gimnáziumokat hoztak létre és kibővítették a közkórházat. Csak a városban nyolc nyomda - 46 nyomdásszal - működött. Itt jelent meg az ország egyik igen nagy befolyású, vidéki napilapja - tulajdonosa Lingauer Albin országgyűlési képviselő - a Vas vármegye. Szombathely erre az időre modern vidéki város lett. A fejlődést jelzi, hogy a lakosság 20 év alatt csaknem megduplázódott, 1910-ben már 31.000 fő. Legkiemelkedőbb polgármesterei: Éhen Gyula (1895-1902) és Brenner Tóbiás (1902-1914) 5 A meginduló fejlődés fölkeltette az OMM hadvezetésének érdeklődését is, ezért 1889 októberére, a vármegye támogatásával, több milliós beruházással felépítettek egy modem lovassági laktanyát, a hozzátartozó kórházzal együtt. A város, a Ferenc Józsefről elnevezett laktanyához Szombathely határában, az ún. Nagymezőn, 214 kh, azaz mintegy 1,2 km

2 területet biztosított.

6 A vármegye és a hadügyi kormányzat 25 éves bérleti szerződést kötött. A laktanyába a császári és királyi 11. számú közös huszárezred került. Parancsnoka báró Kotz Venczel ezredes lett.

7 A szárnyait bontogató repülés népszerűsítésére, valamint a tervezők és pilóták anyagi támogatására a Magyar Aero Szövetség (továbbiakban: MAeSz) 1913-tól versenysorozatot szervezett. Ennek első állomása volt az október 45-ei, szombathelyi repülőverseny. A rendezvény helyszínéül a lovassági gyakorlóteretjelölték ki. Az akkori idők összes, számításba jövő, magyar pilótája és tervezője részt vett az eseményen: Dobos István, Kvasz András, Lányi Antal, Prodam Guido, Tóth József, Wittmann Viktor; Hoiváth Ernő, Székely Mihály.

8 Változatos programot állítottak össze. Szombaton este a kultúrházban nagysikerű vetített- és mozgóképes előadás hangzott el az aviatikáról. Vasárnap a déli órákra megérkeztek a bécsújhelyi repülőiskola pilótái, Oswald Róbert főhadnagy és Georgievics Guido hadnagy egy-egy monoplánon, míg Báníield Gottfried főhadnagy egy biplánon. Noha az időjárás egyáltalán nem kedvezett az eseménynek, ugyanis a kiadós esőzés sártengerré változtatta a repülőteret, délutánra mégis mintegy tízezer ember gyűlt össze. A pilóták a következő sorrendben szálltak fel: Elsőnek Wittmann Viktor, aki egykét kör után Kőszeg irányába repült és a váratlanul eleredő eső ellenére az 40