Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

1. szám - ADATTÁR - Révész Tamás: Az elfelejtett repülőtér. - Adalékok a szombathelyi katonai reptér történetéhez -

utat 19 perc 10 másodperc alatt teljesítette, ezzel elnyerte Kőszeg és Szombathely város díját. Szintén ő lett az első 891 m-es eredménnyel a magassági versenyben. Ezt követően a nézők nagy bánatára be kellett fejeznie a szereplést, mert leszálláskor eltört a gép futóműve. A következő pilóta Dobos István volt, aki megpróbálta megjavítani Wittmann idejét, de 40 másodperccel tovább tartott számára az út. Az ún. „nyolcasrepülési" versenybe csak ő nevezett be és elismerésre méltó, 1 perc 3 másodperces időt ért el. A verseny végén felszállt még Lányi Antal is, de motorja sajnos cserbenhagyta.

9 Este a kaszinóban ünnepélyes eredményhirdetést tartottak, amelyen megjelent dr. Békássy István főispán és Brenner Tóbiás polgármester is. A pilóták a legnagyobb elismeréssel szóltak a verseny lebonyolításáról és többször is elhangzott, hogy ilyen jó adottságú reptér nincs sehol az egész Monarchiában, sőt már egy repülőiskola és szerelőműhelyek létesítésének az ötlete is felmerült. Horváth Ernő tanár, a kor egyik legjelentősebb tervezője a Vasvármegye címií újságnak így nyilatkozott: „... Mulasztást követ el a város, ha a repülés céljaira ki nem aknázza szerencsés fekvését és pompás repülőtejét. Katonai repülőtelep céljára nincs ennél a helynél alkalmasabb ..."

10 A polgármestert is magával ragadta a jelenlévők lelkesedése és ígéretet tett, hogy utána jár a dolognak Pozsonyban. (Itt állomásozott akkor az 5. hadtest parancsnoksága, ahová Szombathely is tartozott.) A rossz idő, a szervezési hiányosságok és néhány, szerencsére nem súlyos baleset ellenére a repülőnap összességében mindenképpen sikeresnek mondható, mert jó propagandája volt a magyar repülésnek és a résztvevők is jelentős anyagi segítséget kaptak munkájuk folytatásához.

11 Ezt követően felgyorsultak az események: A MAeSz felhasználva az előző évi verseny kedvező tapasztalatait, már 1914 márciusára konkrét tervet dolgozott ki egy, Szombathely közelében kialakítandó katonai repülőtérről és ezt a város vezetői elé is terjesztette.

12 A vármegye is lépéskényszerbe került, ugyanis egyértelmtívé vált, hogy mindennemíí próbálkozásuk ellenére, sem honvéd-, sem lovas-tüzéroszályt nem vezényelnek Szombathelyre, mivel a jelenlegi gyakorlótér nem alkalmas rá, sőt a megváltozott követelmények miatt, már lovassági gyakorlótérnek sem felel meg.

13 A hadügyi kormányzattal kötött 25 éves szerződés a laktanya és a gyakorlótér használatáról pedig 1914-ben lejárt és Herbst Géza alispánnak csak októberre sikerült elérnie, hogy a bérletet ideiglenesen 1915. október 17-ig, változatlan feltételekkel meghosszabbítsák.

1

* A végső lökést az 1. világháború kitörése adta meg, ugyanis egyértelművé tette, hogy a repülős veszteségek pótlására a hátországban új kiképzőszázadokat (Fliegerersatzkompanie, Flek) kell mihamarább felállítani. A hadügyminisztérium 7094-es számú, sürgősséggel kiadott parancsában, 1915. május 9-én rendelte el a 4. repülő pótszázad (Flek 4) Szombathelyre vezénylését. Rohammunkában telepítették ide az egységet eredeti állomáshelyéről Göxzből (ma: Gorizia), mert Olaszország feladva kilenc hónapos semlegességét, április 26-án Londonban megállapodást írt alá az antant ha41