Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Hudi József: A falutörténetírás múltja és jelene Magyarországon

Pesty Frigyes - Franki Vilmos: A vármegyék történeti monographiájának tervrajza. = Századok, 1872. 6. füz. (továbbiakban: Pesty - Franki, 1872.) 412-416. p. Gunst - tévesen egyedül Pestynek tulajdonítja „a megyei monográfiák korszerű tudományos tervezetét", s megfeledkezik Acsády kritikájáról és tervezetéről. Gunst, 2000. 223. p. 8 Pesty- Franki, 1872. 413. p. Tagányi Károly: Vélemény a megyei monographiák tervrajza ügyében. = Századok, 1894. 4. füz. (továbbiakban: Tagányi, 1894.) 364-371. p. A Magyar Történelmi Társulat albizottságot küldött ki az új megyemonográfia-tervezet kidolgozására. Tagányi mint bizottsági előadó fogalmazta meg véleményét, melyet a Magyar Történelmi Társulat választmánya 1894. március 2-án tartott ülésén fogadott el. 10 Tagányi, 1894. 370. p. A kor legnagyobb agrártörténésze elképzelhetetlennek tartotta egy község történetének monografikus feldolgozását. Tervezetének 5. pontjában a „földesurak alattvalóinak, vagyis a község lakosságának történetére vonatkozó adatok" megfelelő szempontok szerinti csoportosítását, a jobbágyi szolgáltatásokat - a földesúr-jobbágy viszony tisztázását - elegendőnek ítélte. Megjegyezte: „Itt természetesen valami összefüggő fejtegetésről szó sem lehet, hanem csak egyes amúgy is igen gyéren található adat-töredékek összeállításáról." Tagányi, 1894. 370. p. 12 Tagányi, 1894. 370. p. Tagányi koncepciója két megyemonográfiában valósult meg; teljesen Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. 1. köt. A vármegye általános története. Bp., 1896. XVIII, 500 p., 2. köt. A vármegye részletes története. Bp., 1897. XI, 647 p.; részben, a Tagányi által írt fejezetekben Tagányi Károly - Réthy László - Pokoly József: Szolnok-Doboka vármegye. 1-7. köt. Dés, 1900-1905. 550, 561, 582, 564, 588, 575, 434 p. Málynsz Elemér: Falutörténet. = Magyar Szemle, 1929. június. 178. p. Mályusz lesújtó véleményét idézi Solymosi, 1991. 101. p. A rendi jog a mezővárosokat is a községek közé sorolta, a funkcionális várostörténet azonban az 1970-es évektől szakított ezzel a szemlélettel. A mezővárosoknak a községektől elütő történeti szerepét a kortársak is érzékelték, ezért a várostörténészek számos mezőváros monográfiáját összeállították. R. Várkonyi Agnes: Szeremlei Sámuel és a mezővárosok történetének historiográfiája. = Századok, 1974. 4. sz. 915-930. p. Mészár Oszkár: A községi monográfiákról. In: Honismeret könyve. Szerk. Steinecker Ferenc; bev. Bodor Antal. Bp., 1935. (továbbiakban: Mészár, 1935.) 86. p. 17 Mészár, 1935. 85. p. Nagy István, Ny.: Pesty Frigyes kéziratos helynévtára. Történelmi Veszprém megye. Pápa, 2000. 7-9. p. A Pesty-kéziratok kiadásának bibliográfiájával. Véghely Dezső (1840-1897) veszprémi ügyvéd, történész, a Magyar Történelmi Társulat tagja 1873-ban javaslatot tett a megyebizottságnak a községi évkönyvek vezetésére. Veszprém vármegye egy bizottságot nevezett ki, melynek javaslatát 1874. április 27-én tárgyalta a közgyűlés. Vö.: Vegyes közlések. = Századok, 1874. 4. füz. 298. p. Nincs tudomásunk arról, hogy egyetlen községi évkönyv fennmaradt volna. A 1867 utáni numizmatikai közleményekről N. Gy. [Nagy Gyula]: Régi magyar községi pecséteink statisztikája. = Századok, 1871. 7. füz. 513-517. p.; Langer Géza: Régi magyar községi pecséteink statisztikája. — Századok, 1873. 10. füz. 720-730. p. 97