Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Hudi József: A falutörténetírás múltja és jelene Magyarországon

A „Tört. és földr. helységnévtár" ügyében. = Századok, 1880. 1. füz. 87-89. p. A gyűjtéshez 88. p.:„semmi szakismeret nem kell, azt bárki megteheti azon városban és faluban, a hol lakik, vagy azon vidéken, a melyet ismer. A helynevekhez nem kívántatik semmi magyarázat, ha a határban előforduló helynevek minél teljesebben összegyűjtetnek, megjegyeztetvén, hogy e nevek alatt dűlő, domb, patak, mocsár, szántó, kaszáló, erdő vagy más topographiai tárgyra vonatkoznak-e." 22 Mészár, 1935. 88-89. p. A falu jövője. Bp., 1919. 8 p.; Váczy József: A falu villamosítása. Bp., 1920. 17 p. 524Dömötör Sándor: A néprajzi gyűjtés. Tájékoztató a „Turul" Szövetség pályázatához..Bp., 1932. 20 p.; Bodor Antal: A falu megismerése. Bp., 1933. 22 p.; Uő.: A falukutatás vezérvonala. Bp., 1935. 64 p.; Ujszászy Kálmán: Útmutatás a magyar falutanulmányozáshoz. Sárospatak, 1936. 100 p.; Vanyó Tihamér: A plébánia-történetírás módszertana. Pannonhalma, 1941. 68 p. 25 Bodor Antal: Magyarország helyismereti könyvészete, 1527-1940. Bp., 1944. XII, 424 hasáb. Új, bővített kiadása: Bodor Antal - Gazda István: Magyarország honismereti irodalma, 1527-1944. Bp., 1984. 483 hasáb. (Tudománytár) 26 Mészár, 1935. 95. p. 27 Mészár, 1935. 96. p. 28 Mészár, 1935. 103. p. Pl. Fodor Ferenc: Egy palócfalu életrajza. (Nagyvisnyó). Bp., 1930. 73 p. 30 Az idézet Mályusz, 1942. 63. p.; Uő.: A helytörténeti kutatás feladatai. = Századok, 1924. 1-6. sz. (továbbiakban: Mályusz, 1924.) 538-566. p. 31 Pl. Mályusz, 1924. 563-565. p. Pl. Szabó István: Ugocsa megye. Bp., 1937. 15 p., 4 térk. (Magyarság és nemzetiség; 1/1.); Uő.: A magyar parasztság története. Bp., 1940. 80 p. (Kincsestár. A Magyar Szemle kis könyvtára; 8.); Eperjessy Kálmán: A magyar falu településtörténete. Bp., 1940. 79 p. (Kincsestár; 7.); A tanulmányok közül megemlítjük Fekete Nagy Antal: Településtörténet és egyháztörténet. = Századok, 1937. 9-10. sz. 417-431. p.; Csapodi Csaba: Megjegyzések a településtörténet módszeréhez. = Századok, 1944. 4-6. sz. 270-272. p. Az első mtxnkák egyike Szántó Imre: Egy dunántúli falu. Alsópáhok története. Bp., 1960. 310 p., 4 t. Az általánosságban ideológiai sémákat (paraszti osztályharc, fokozódó földesúri kizsákmányolás, haladó hagyományok stb.) alkalmazó, de részletvizsgálataiban színvonalas monográfia a község írásos említésének 700. évfordulójára a népnevelés szándékával készült. A bevezető 7. oldalán olvashatjuk: ,/1 hazafias nevelés szándéka, amely mindenekelőtt a dolgozó nép történetének meg isméi tetésén alapulhat, feltétlenül megkívánta a község hányattatásokkal teli történetének, haladó hagyományainak kutatását és feldolgozását, hogy a dolgozó parasztság osztályharcaihoz, mindennapi munkájához, életéhez kapcsolódó hagyományokra fényt derítsek." Pl. Mikóczi Alajos - Solymosi László: Nagybajom története a kora-középkortól napjainkig. Kaposvár, 1979. 510 p.; Alsónémedi története és néprajza. Szerk. Balassa Iván. Alsónémedi, 1980. 537 p. Itt jegyezzük meg, hogy az 1970-es, 1980-as években években a Magyar Tudományos Akadémián forráskiadvánnyal egyáltalán nem lehetett tudományos fokozatot szerezni. Falumonográfiával tudomásunk szerint először 1957-ben Szántó Imre szerzett kandidátusi fokozatot, a Történettudományi Intézet vezetői azonban az intézet munkatársainak még az 1970es évek végén sem engedélyezték, hogy falutörténettel pályázzanak a kandidátusi címre. 98