Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Kiss Gábor - Zágorhidi Czigány Balázs: A megyetörténetírás lehetőségei és a középkorkutatás helyzete Vas megyében

nak és akarnak-e a munkákhoz anyagi alapot teremteni. Egy ilyen döntés meghozatalához az időpont, az ezredforduló környéke, a magyar állami lét ezer éves tapasztalatával, igen alkalmas. Megyénk közel ugyancsak ezer éves és ekkora történelmi távlat már elegendő, hogy történetének megírásán, szerepének megítélésén elgondolkozzunk. Megyetörténetet - de akár ide sorolhatjuk most a várostörténeteket is már sokan és sokféleképpen írtak vagy próbáltak meg írni, íratni. A sikeres vállalkozásnak mondható és meg is jelent kötetek legtöbbször tanulmánykötetek lettek, ami nem a legjobb megoldás, hiszen az egyes fejezetek színvonala különböző, nincs egységes gondolatmenet és vezérfonal, esetleg jelentős korszakok maradnak ki vállalkozók híján, stb. Rosszabb esetben az előmunkálatokra fordított aránytalanul kevés pénz okozza ígéretes sorozatok megszakadását, vagy a szerkesztőbizottság belharcainak esik áldozatul az egész vállalkozás. A kérdésben talán a legjobb megoldást a „Szombathely története" című könyvsorozat koncepciója és már megjelent első kötete mutatja meg! Mivel kétezer év történetét lehetetlen lenne egyetlen kötetben tárgyalni, a sorozat ügyei a városi önkormányzat közgyűlése által kinevezett sorozatszerkesztő kezében futnak össze. Az egyes kötetek szerkesztésére már az adott korszak egyik legjobb szakemberét kérték fel: Engel Pált, Bácskai Verát, Gyáni Gábort. Magát a szöveget már a konkrét forrásadatok birtokában lévő, összeszokott közösség írta vagy írja meg, az előre megállapított és általuk javasolt, illetve elfogadott koncepció szerint. A későbbi korok esetében „külsősökkel" szintén előre megállapított szempontok alapján megíratott előmunkálatokból dolgoznak majd a kötet „szövegíró" szakemberi. Általános kívánalom volt, hogy a sorozat részei a széles nagyközönség számára érthető, olvasmányos stílusban íródjanak meg, gazdagon legyenek illusztrálva, ugyanakkor a tudományos elvárásoknak is messzemenően feleljenek meg. Vas megye történetének megírásánál zömében ugyanezeknek az elveknek és kívánalmaknak kell megfelelni, azzal a különbséggel, hogy a forrásfeltárásra és az előmunkálatokra - a forrásadottságokból következően - sokkal több pénzt és időt kell biztosítani. Vas megye történetének megírásával - amint azt külön is részletezzük - évszázados elmaradásunkat tudnánk végre behozni és talán jó időre szakmai előnyhöz is jutnánk az ország más megyéivel szemben, netán követendő például is szolgálhatnánk. A tervbe vett munka elvégzését persze csak hosszútávon lehet elképzelni! Mi magunk - végzettségünknél fogva - tevékenyen csak a középkorig terjedő részek megírásában vehetnénk részt. Ezt azonban szeretnénk megtenni, ezzel is szolgálva a magyar történetírást. Evek múltán pedig fel szeretnénk mutatni a megyesorozat első köteteit, még akkor is, ha netán a további kötetek még jó ideig váratni fognak magukra! A megyetörténet kutatásának megkezdése azért is elodázhatatlan, mert a megyének - mint ezer éves politikai egységnek -jövőbeli sorsa igen bizonytalan. Ne felejtsük el, hogy a modernizáció jegyében 1785-ben II. József már 65