Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Kiss Gábor - Zágorhidi Czigány Balázs: A megyetörténetírás lehetőségei és a középkorkutatás helyzete Vas megyében

egyszer megszüntette a megyerendszert, Vas megye területét pedig a győri kerülethez csatolta. A kalapos király által hozott reformintézkedések azonban akkor, többek között a központosítás ellen és a változatlanságért síkra szálló magyar nemesség ellenállásán, megbuktak. A jelenlegi helyzet azonban, ha sokban hasonló is, mégiscsak más, hiszen most mi akartunk Európa fejlettebb feléhez csatlakozni, és ez a csatlakozás ki tudja még, milyen áldozatot követel meg Magyarországtól és azon belül akár annak közigazgatási rendszerétől is. Áldozat pedig kétségtelenül lesz! Idézzük csak fel, mennyi mindennek kellett egy évezreddel ezelőtt nyomtalanul eltűnnie ahhoz, hogy a keresztény Európa részeivé majd annak pajzsává válhassunk! Könnyen lehet, hogy most, az ezredéves évforduló kapcsán adatott meg utoljára, hogy saját magunk dönthettünk egy megyetörténet ügyében, hiszen néhány év vagy évtized múlva, a megváltozott körülmények között ez már senkinek a fejében nem fog megfogalmazódni! Ugyan kinek is jutna eszébe ma, pl. egyes területek történetét a régmúlt közigazgatási beosztása - körjegyzőségek vagy járások - alapján megíratni? A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS HELYZETE Jó néhány megyében már az 1896-os millennium kapcsán megindult a vármegyék történetének megírása. Egyes esetekben mindezt igen körültekintő és alapos kutatások előzték meg. Ilyen volt a dunántúli vármegyék közül, pl. Tolna megye is, ahol a honfoglalás előtti idők történetét és ezek hagyatékait tárgyaló köteteket megíró Wosinsky Mór apari plébános már 1891-ben - tehát hat esztendővel az ünnep előtt! - a vármegyetörténet megírásának előmunkálataira elkülönített összegből ásatott a megye különböző pontjain. így a Tolna megyei megyetörténet e részének megjelenése nem is szenvedett késedelmet, hiszen az 1896-ban két kötetben napvilágot is látott.

3 Hasonlót mondhatunk el Fejér vármegyéről is.* A Vas megyével szomszédos megyék közül Zala megyében a középkori megyetörténet az 1869. évi elhatározás után, hosszabb - elsősorban oklevélkiadó - előmunkálatok után,

5 csak 1929-ben jelent meg, akkor viszont egy máig példaértékű monográfiát vehettek kezükbe az érdeklődők.

6 A magyar államalapítás ezredik évfordulóját Zala Megye Önkormányzata egy nagyméretű, nívós tanulmánykötettel ünnepelte, amely kapcsolódva a megyeszékhely múzeumában megnyílt új állandó régészeti kiállításhoz,

7 az előzmények tárgyalásán kívül a vármegye tíz évszázados történetén kalauzolja végig az olvasót.

8 Sopron vármegyében szintén a múlt század végén nekiláttak a vármegyetörténet előmunkálatait jelentő oklevélkiadásoknak

9 és 1938-ban Belitzky János tollából meg is jelent az összefoglaló mű.

10 Jelentősége miatt okvetlenül meg kell említeni még a Sopron és környéke műemlékeit tárgyaló kötetet,

11 illetve annak megyetörténeti összefoglalóit.

12 A millennium évében a mai összevont megyéhez tartozó egykori három megye korai történetének régészeti vetületéről jelent meg fontos összefoglaló.

13 Veszprém megyében - az előbbiektől tetemes időbeni lemaradással - jelenleg íródik a megyetörténet. 66