Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

2. szám - Czirók András: A celldömölki Holocaust története a helyi sajtó és visszaemlékezések tükrében

Temesvári utcákban, valamint a Nagy Sándor téren, és a vasúti aluljáró előtt állították fel. A lakosság a szombatzsinór lebontása érdekében emelte fel a hangját, így szerették volna a város arculatáról letörölni a gettójelleget, amely azt hirdette, hogy Celldömölk a zsidók fellegvára lett.

8 A zsidó asszonyokat még a heti vásárról is igyekeztek kitiltani arra hivatkozva, hogy már korán reggel „tervszerűen" felvásárolnak mindent, hogy ne jusson másnak, sőt undort keltve még a kereskedők portékáihoz is hozzányúlnak.

9 A közhangulatot a zsidók ellen próbálta hangolni a sajtó azzal is, hogy eltólozva tudósított Német József cukorgyári géplakatos feleségének balesetéről, akit egy munkaszolgálatos ütött el.

10 "Weisz Lászlót pedig kis híján megölték azért, mert egy házkutatás során rejtett húsárut koboztak el tőle.

11 A Kemenesalja c. hetilapban, mielőtt megkezdődött volna a gettósítás, zsidóellenes cikksorozat jelent meg.

12 Az írás alapja Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök tanulmánya az antiszemitizmusról, amely a „Magyar Sión" c. tyságban jelent meg 1893-ban. Prohászka ellenezte a zsidó vallás törvényes elismerését, és a következő téziseket fogalmazta meg a zsidóság ellen: - A zsidó morál átka a keresztény műveltségnek, amely átkon ez a keresztény kultúra okvetlenül tönkremegy, ha nem dobja ki magából a mérget. - A zsidóságot nem szabad recipiálni

18 a keresztény államoknak, hanem védekezniük kell ellene, s ahogy lehet, tói kell adniuk rajta. - Fekélye már csontvázzá rágta a keresztény népet, s a nemzetnek nagy részét koldusbotra juttatta. - Megmérgezi a moralitást az üzleti világban: lealacsonyítja az erkölcsi fogalmakat, tagad minden törvényt és eszmét, megfojtja szívtelenül áldozatait, melyeket behálóznia sikerült, továbbá divattá emeli a korrupciót. - A karakterisztikus zsidószellem egy nagy vészt hozó csapássá növi ki magát nemcsak egyes nemzetekre, hanem az egész keresztény műveltségre nézve. -A zsidóság sötétsége fenyegetően borul a magyar nemzetre. - Végül az író Tertulliánnal

14 egyetértésben a zsidóságot „gyalázatunk melegágyának" nevezi. A püspök az antiszemitizmust a következőképpen határozta meg: A fogalmat „nem faji, nem vallási, hanem szociális, üzleti reakciónak fogjuk föl. Az antiszemitizmus a keresztény erkölcstan és a keresztény társadalmi rend reakciója, és mint ilyen a legjogosultabb mozgalom, aminek bizonyítására vállalkozunk."

15 A közölt tanulmány célja kétségkívül az, hogy a város polgárait a zsidók ellen hangolja, elhitesse velük a fasiszta elvek helyességét. „Ötven év keserves tapasztalataival kellett a magyarságnak gazdagabbnak lennie, hogy átláthassa az első magyar fajvédő állásfoglalásának színtiszta igazságát."

XQ összegezte a félévszázados írást a Kemenesalja szerkesztősége. Szerencsére nemcsak bántalmazásról, népgyalázásról, hanem embermentésről is megemlékezhetünk. Darvas József antifasiszta népi író, későbbi mi79