Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)
2. szám - Czirók András: A celldömölki Holocaust története a helyi sajtó és visszaemlékezések tükrében
niszter, Kemesmagasiban, a Győrffy család portáján talált menedéket. Az írót a ház udvarán ma is látható méhház padlásán bujtatták, tartva attól, hogy Darvast elkapják, ugyanis az író fejére vérdíjat tűztek ki. Akinél megtalálták volna, annak életével kellett volna fizetnie. 17 Az embemientést emléktábla jelzi a család egykori házának falán a faluban, a Honvéd utcában. 3. A ZSIDÓELLENES RENDELETEK HATÁSA CELLDÖMÖLKÖN Városunkban is hatályba léptek az ún. zsidórendeletek. Két celldömölki ügyvédet töröltek a Szombathelyi Ügyvédi Kamarából, név szerint: dr. Dömölki (Deutsch) Lászlót és dr. Wellisch Ivánt. Helyükre pályázatot írtak ki nem zsidó származású, megfelelő képesítéssel rendelkező polgárok részére. 18 Az 1520/1944. M. E. számú rendelet 5.§ alapján az alispán feloszlatta városunk zsidó felekezeti! Erzsébet Nőegyletét. 19 Az alsósági bérgazdaság élére a vármegyei gazdasági felügyelőség javaslatára zárgondnokot neveztek ki. Vas megyében 8 ilyen haszonbérlet volt, köztük Erdődy Pál gróf alsósági birtoka a tengeren túl tartózkodó Schlesinger Mór haszonbérletében. 20 Gang Józsa 42 éves könyvelőnőt 3000 pengő pénzbírságra, vagy 60 nap elzárásra ítélték, mivel nem viselte az előírt sárga csillagot. A törvényszegő ellen internálási eljárást is indítottak. 21 Sokan voltak, akik nem bírták a borzasztó nyomást és a létbizonytalanságot, a mindennapos rettegést. Dr. Borsa Pál pápóci körorvos nem várta be végzetét: megmérgezte magát, feleségét és két gyermekét. 22 4. A GETTÓSÍTÁS PROBLÉMÁI; A DEPORTÁLÁS Ha városunk eleget akart volna tenni annak a rendeletnek, amely szerint 10.000 lakoson aluli kis- és nagyközségekből a zsidóságot be kell telepíteni a járási székhely ékre, akkor Celldömölknek 830 zsidó ellielyezéséről kellett volna gondoskodni. (Csupán Jánosházáról 466 zsidót kellett volna Celldömölkre áttelepíteni, Alsóságról pedig 109-et, Nagysimonyiból 101-et.) Ennek megvalósítása komoly akadályba ütközött volna, mivel városunk lakossága annyira megnőtt, hogy „még egy bebútorozott szobát is nehéz lenne bérbe venni". 2 ' 1 Mivel Celldömölk „kimondottan tisztviselőváros" volt, a járási székhelyen nem létesítettek gettót. A 450 celli zsidó - ebből 44-en munkaszolgálatot teljesítettek -, az alsósági 57 fővel és a simonyi 83 fővel együtt Jánosházára került. Más fonások szerint 443 fő került Jánosházára (133 család, 394 fő), Sopronba 1 család (3 fő), 5-en kórházi kezelés alatt álltak, 41 fő pedig munkaszolgálatra vonult be. Az átköltöztetés időpontja: 1944. május 10-11. A gettó 1944. május 9-10-én jött létre, a helyi zsidó családok összeköltöztetésével a Széchenyi, Mátyás király, és Apponyi utcák által határolt területen. 2 * Amikor a város zsidóságát Jánosházára telepítették, „voltak olyan diszgojok, akik a magyar célt szolgáló intézkedéseiket könnyes szemmel, zsebkendőket szorongatva, nagy sajnálkozással, sőt nem egyszer a testvéri szeretet csókjával vettek búcsút az útrakelt zsidóktól ," 25 - tudósított a Kemenesalja. 80
