Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)
2. szám - Majdan János: A celldömölki vasútállomás vonzáskörzete 1895-ben
ben van, amelyben közlik minden üzem és gyár alapítási évét, az ott megtalálható gépparkot, a dolgozói létszámot, a termelési mutatókat. Minden esetben megadták a vasúti szállítások szempontjából fontos nyersanyagbeszerzések és a késztermékek pontos súlyát, esetenként még a név szerinti fogyasztót is. A vonalak általános bemutatása és leírása a kereskedelmi élet részletezésével fejeződik be. Ali. fejezetben összesítve bemutatják a vonal mentén fekvő fontosabb kereskedelmi központokat, leírják az ottani híresebb vásárokat, melyek a vasút forgalmában szállítási növekedést okozhatnak. A leghosszabb és legrészletesebb adatsort a 12. fejezet közli, amelyben a vasút állomásainak forgalmát adják közre. „Az egyes állomások forgalmának számszerű ismertetése" három csoportra bontva kerül rögzítésre. Először az állomás, s az oda szállítási okokból vonzódó településeket részletezik, melynek során kilométerben megadják a két település közötti korabeli távolságot, s közlik odavezető utak minőségét. Úgyszintén ebben a rovatban esik szó az állomás vonzáskörzetében működő 1000 katasztrális holdnál nagyobb mezőgazdasági, illetve erdészeti üzemekről, azok tulajdonosairól és pontos nagyságukról. A második adatsorban az állomáson feladott áruk részletezése található, ahol az áruk részletes felsorolása mellett ismertté válik azok főbb rendeltetési helye is. A métermázsában, hektoliterben, illetve darabszámban megadott áru az egész évi forgalom összesítését jelenti. Külön csoportosították a célállomásokat: Magyarországon belüli, az osztrák területen, vagy a vámhatáron túli kategóriákban. A harmadik nagy adatsort az állomásra érkezett áruk listája jelenti, melyben az árucikk megnevezése mellet föltüntetik a mennyiségét és a származási helyét is. Bár az áruforgalom rögzítése több hibát és hiányosságot is mutat, mégis az 1895. évről a maga nemében párját ritkító olyan adatsor állt a koilársak és áll az utókor rendelkezésére. Ez a ma is követésre méltó adatsor egy-egy vasúthoz igazodva részletes gazdasági teljesítőképességet mutat, melynek elemzésére nagyon ritkán adódik mód. 7 A hivatalos adatgyűjtés lezárása - 1895. december 31. - után öt hónappal a Edvi Illés Sándor nyilvánosságra hozta az áruforgalmat, s az előszóban megköszönte Ifj. Bellagh Imre hivatalnok társának a segítséget. Ketten gyűjtötték be, rendszerezték és dolgozták fel ezt a hatalmas adatsort, melynek segítségével átfogó kép rajzolható a korabeli gazdálkodásról, áruforgalomról, fogyasztási szokásokról. A CELLDÖMÖLKI ÁLLOMÁS MUTATÓI A vasútállomás vonzáskörzete az akkor önálló településként működő KisCzell és Nemes-Dömölk 8 mellett további hét falura terjedt ki. Az árut erre az állomásra hordó falvak közül Kemenes-Mihályfa és Izsákfa öt kilométerre, Kemenes-Sönjén, Vönöczk, Felső-Mesteri hét kilométer körüli távolságra feküdt. Az állami és törvényhatósági utakról nem ír elmarasztalást a forrás, bár 61
