Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)
2. szám - Majdan János: A celldömölki vasútállomás vonzáskörzete 1895-ben
nem is dicséri azok minőségét. Az állomáson megforduló gazdák és utasok legmesszebbiül Kemenes-pusztáról (13 kilométer) és Kenyériből (19,5 kilométer) érkeztek. A kis-czelli állomás vonzáskörzete az országos adatokhoz hasonlítva az átlag alatti településszámot mutatja, míg a távolságok tekintetében a 19 kilométerre fekvő Kenyéri messzire nyúló hatást jelez. 9 Vas megye keleti térségében sűrű településhálózat található, de Kis-Czellen találkozó két első osztályú vasút - Székesfehérvár, illetve Győr és Szombathely irányában - környéki vasúthálózat mellett mind észak - a Porpác-Csorna-Pozsony vicinális -, mind dél felé - Bob-Ukk-Tapolca, illetve Ukk-Csáktomya sok állomással biztosította a forgalmat és az utazást 10 . A feladott áruk részletes vizsgálatok kiderül, hogy az állomásról 20 féle cikk indult belföldi és Monarchián belüli fogyasztókhoz, felhasználókhoz. Vámhatáron kívülié innen semmit nem szállítottak a vasúti kocsik. Az áruk csoportosításával képzett nagyobb tételek szerint a gabonaneműek, az ipari alapanyagnak számító szántóföldi termékek mellett állatok, állati termékek, illetve kő, tégla és épületfa került feladásra.. Részletezve a forgalmat a búzát kell elsősorban kiemelni, amelyből közel azonos mennyiség indult útnak Győrbe, Pápára, Szombathelyre (11 500 q), mint Bruckba, Bécsbe és Grácba (10 500 q). A kisebb tételű rozs forgalmában is hasonló arányok látszanak (3000 q belföldre és 42 000 mázsa a Monarchiába), de a célállomások esetén a búzával megegyező hazai felhasználók mellett a nagy tételek kerültek Prága, Schwechat-Kledering, Fürstenfeld malmaiba is. Áipából a korábban említett gabonát felhasználó monarchiabeli helyek mellett Budweis sörgyáraiba is keriilt az itteni termésből (12 900 q). Zab szintén a Monarchiában található nagy méntelepekre keriilt 1500 mázsa mennyiségben. A környéken termelt repce kizárólag bécsi és gráci felhasználókhoz indult útnak (500 q), míg a vasúton szállított burgonyát az almásfiizitői keményítőgyár dolgozta fel (6 000 q). A szalmát sajtolt formában adták vasútra, melyet az osztrák fővároson és a stájer tartományi székhelyen túl cseh területekre is küldtek (Pisek, Eger.) 5000 q mennyiségben. Az adatokból nem derül ki egyértelműen, hogy valamelyik környékbeli nagyüzem, vagy a modernizálódó parasztgazdaságok adják-e vasútra a nagyszámú (630) hízott és (335) sovány szarvasmarhát, de az bizonyos, hogy valamennyi állatot Bécsbe és Grácba küldték. A vidék paraszti gazdaságaiban megindult piacra termelést jól mutatják a baromfik adatai. A házi felhasználásra, vagy heti piaci eladásra termelő családi gazdaságokban a ház körül élő baromfikon túl tudatos állatnevelés is folyt. A heti gyakorisággal megjelenő „tikászok" darabonként is megvették a gazdasszonyoktól az állatokat, s azokat nagyobb adagokba gyűjtve, ketrecekben adták vasútra. A fonás külön kiemeli, hogy a „vonal mentén a legélénkebb feladási hely Kis-Czell, honnan hetenként 2-3 kocsirakományt indítanak útnak Bécsbe." n Pulykából 200, csirkéből óriási mennyiség (96 000 darab), hídból 3000, kacsából 500 állat feladására került sor abban az évben. Az említett „tikászok" - akik között stájerországiakat is feljegyeztek Vas megyében - begyűjtötték a friss tojást is, amit ládákba cso62
