Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

2. szám - Boros Zoltán: Nemesdömölk arányosító tagosztályos pere, 1842-1846

BOROS ZOLTÁK NEMESDÖMÖLK ARÁNYOSÍTÓ TAGOSZTÁLYOS PERE, 1842-1846 BEVEZETÉS Celldömölk helytörténetének az elmúlt évtizedekben, mondhatjuk talán, hogy az elmúlt évszázadban több lelkes kutatója akadt. Talán a legismertebb ezek közül Porkoláb István,

1 aki a kezdetektől a 20. század elejéig tekintette át városunk fejlődését. Bár munkája a maga korában rendkívül korszeríínek számított, kiadása óta több mint 70 év telt el. Azóta csak ketten kíséreltek meg hasonló léptékű kutatásokat. Az egyik Vajay Sándor, aki a két világháború között helyi újságíróként dolgozott, mellette helytörténeti, valamint családtörténeti kutatásokat végzett. Két kézirata maradt fenn 1944-ből. Ezek nem kizárólag Celldömölk, hanem az egész Kemenesalja történetének feltárását kísérelték meg a kezdetektől 19. vagy a 20. századig." A másik helytörténész Nádasdy Lajos, aid az 1980-as években tervbe vett, de meg nem valósult Celldömölk monográfia kapcsán összegezte hosszú évek kutatásának eredményeit.

3 Ez a míí is kéziratban maradt. Részletek megjelentek belőle az Új Kemenesalja című folyóirat hasábjain, ám a népszerűsítő jellegű publikációk számbavételétől a továbbiakban eltekintünk. A felsorolt nagyobb szabású vállalkozások mellett, több részterület kutatói is publikáltak városunkról.* Külön is fontosnak tartjuk, hogy megemlékezzünk az egyháztörténeti írásokról, mivel az egyházi intézményeknek fonos szerepe volt városunk létrejöttében, majd későbbi fejlődésében egyaránt. A dömölki bencés apátság történetének elkészítése nem annyira a helyi érdeklődés, sokkal inkább a bencés szerzetesek tudományos ambíciójának köszönhető. A Sörös Pongrác nevével fémjelzett Pannonhalmi Rendtörténet 12/A kötete Pacher Donát munkája. A hatalmas levéltári anyag feldolgozása révén megszületett monográfiája a mai napig megkerülhetetlen Celldömölk történetét kutatók számára.

5 Az evangélikus egyház hasonlóan nagy hagyományokkal rendelkezik a Kemenesalján. A protestantizmus kialakulását és elterjedtségét környékünkön Payr Sándor munkássága révén ismerhetjük meg, aki szintén egy nagyobb egység, a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története kapcsán foglalkozott a nemesdömölld evangélikussággal; de más, általa szerkesztett fonás gyűjtemények is sok adalékkal szolgálnak a kutatók számára.

6 A refonnátus egyház csak a 20. században vetette meg lábát tartósan Celldömölkön,

7 míg az izraelita felekezet történetéről csak megyei szintíí összefoglalásban olvashatunk.

8 43