Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

2. szám - Boros Zoltán: Nemesdömölk arányosító tagosztályos pere, 1842-1846

A pártállami rendszer idején a Hazafias Népfront keretében működő honismereti mozgalomban nyílt lehetőség helytörténeti kutatásokra. Vas megye városai is igyekeztek saját településeik történetét a marxista történetírás irányelveit figyelembe véve feldolgozni. Ennek eredményeként több tanulmány és néhány monográfia is született. Ezek a kötetek nem minden estben tudtak megfelelni a szakmai elvárásoknak. Egy-egy tanulmánytól eltekintve alacsony színvonalú munkák születtek.

9 Mint már utaltunk rá, az 1980-as években Celldömölkön is történtek kísérletek egy tanulmánykötet összeállítására. Bár jónéhány dolgozat elkészült, a kötet mégsem jelent meg. Volt olyan munka, mely el sem készült,

10 de olyan is, amelyiknek a „hangvétele" az 1989-es rendszerváltást következtében elvesztette aktualitását,

11 Néhányat a szerzők önálló kötetként publikáltak.

12 Komolyabb eredményként csak a Vasi Szemle celldömölki emlékszámát tudjuk felmutatni, mely a várossá avatás alkalmából készült.

13 A felsorolt irodalom vizsgálata után egy fontos következtetést feltétlenül le kell vonnunk. A fenti áttekintés alapján azt a tényt kell megállapítanunk, hogy a helytörténeti kutatások - az evangélikus egyháztörténet kivételével ezidáig kevés hangsúlyt fektetett Nemesdömölk történetére. A község Mohács előtti létezéséről van jónéhány adaümk, de a török kiűzését követő források módszeres feldolgozása még várat magára. A téma feldolgozása még Porkolábnál is felszínes, hiszen csak az országos politikai események helyi vonatkozásaival és a nemes caládokkal foglalkozik, a közbirtokosságról is csak érintőlegesen szól. Nádasdy kézirata már több fonást vont be a téma tárgyalása során, de komolyabb elemzés helyett csak az összeírások közlésére vállalkozott.

14 A fenti hiányokat a most következő dolgozat nem tudja és nem is kívánja pótolni. Ennek ellenére reményeink szerint hasznos adalékokkal szolgálhat Nemesdömölk múltjának alaposabb megismeréséhez és kérdésfelvetései révén további kutatásra ösztönöz. NEMESDÖMÖLK TÖRTÉNETÉBŐL

15 Mint már utaltunk rá, nem célunk Nemesdömölk történetét megírni, de bevezetésként néhány szó erejéig össze kell foglalnunk a település kialakulásától a 19. század elejéig tartó időszakot. A település első ismert említése a 15. század közepéről származik Kisdömölk néven, mely alapján arra következtethetünk, hogy a község a dömölki apátság birtokából szakadt ki. Az itt élő nemesek 1410-ben még adóval (cenzus) tartoztak a dömölki apátnak. A forrásaink alapján vtgy tűnik, hogy a 16. századra már teljesen függetlenné váltak az apátságtól. Az egytelkes nemesek 1554-es összeírása tíz, az 1559-es összesen tizenegy, míg az 1622-1623-as jegyzék kilenc családfőt tartott számon Nemesdömölkön. 1620-ban Bethlen Gábor hadjárata idején egy tötrök rajtaütés során 60 forint sarcot vetettek ki a községre. 1649 körül egy rövid ideig a töröknek is hódolt a falu: Fehérvárra fizettek adót. A köznemes családok közül emelkedett ki a Dömölky család, akinek kastélyáról 168544