Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

2. szám - Boros Zoltán: Nemesdömölk arányosító tagosztályos pere, 1842-1846

A pártállami rendszer idején a Hazafias Népfront keretében működő hon­ismereti mozgalomban nyílt lehetőség helytörténeti kutatásokra. Vas megye városai is igyekeztek saját településeik történetét a marxista történetírás irányelveit figyelembe véve feldolgozni. Ennek eredményeként több tanul­mány és néhány monográfia is született. Ezek a kötetek nem minden estben tudtak megfelelni a szakmai elvárásoknak. Egy-egy tanulmánytól eltekintve alacsony színvonalú munkák születtek. 9 Mint már utaltunk rá, az 1980-as években Celldömölkön is történtek kísérletek egy tanulmánykötet összeállí­tására. Bár jónéhány dolgozat elkészült, a kötet mégsem jelent meg. Volt olyan munka, mely el sem készült, 10 de olyan is, amelyiknek a „hangvétele" az 1989-es rendszerváltást következtében elvesztette aktualitását, 11 Néhá­nyat a szerzők önálló kötetként publikáltak. 12 Komolyabb eredményként csak a Vasi Szemle celldömölki emlékszámát tudjuk felmutatni, mely a várossá avatás alkalmából készült. 13 A felsorolt irodalom vizsgálata után egy fontos következtetést feltétlenül le kell vonnunk. A fenti áttekintés alapján azt a tényt kell megállapítanunk, hogy a helytörténeti kutatások - az evangélikus egyháztörténet kivételével ­ezidáig kevés hangsúlyt fektetett Nemesdömölk történetére. A község Mo­hács előtti létezéséről van jónéhány adaümk, de a török kiűzését követő for­rások módszeres feldolgozása még várat magára. A téma feldolgozása még Porkolábnál is felszínes, hiszen csak az országos politikai események helyi vonatkozásaival és a nemes caládokkal foglalkozik, a közbirtokosságról is csak érintőlegesen szól. Nádasdy kézirata már több fonást vont be a téma tárgyalása során, de komolyabb elemzés helyett csak az összeírások közlésé­re vállalkozott. 14 A fenti hiányokat a most következő dolgozat nem tudja és nem is kívánja pótolni. Ennek ellenére reményeink szerint hasznos adalékokkal szolgálhat Nemesdömölk múltjának alaposabb megismeréséhez és kérdésfelvetései ré­vén további kutatásra ösztönöz. NEMESDÖMÖLK TÖRTÉNETÉBŐL 15 Mint már utaltunk rá, nem célunk Nemesdömölk történetét megírni, de be­vezetésként néhány szó erejéig össze kell foglalnunk a település kialakulásá­tól a 19. század elejéig tartó időszakot. A település első ismert említése a 15. század közepéről származik Kisdömölk néven, mely alapján arra következtet­hetünk, hogy a község a dömölki apátság birtokából szakadt ki. Az itt élő ne­mesek 1410-ben még adóval (cenzus) tartoztak a dömölki apátnak. A forrá­saink alapján vtgy tűnik, hogy a 16. századra már teljesen függetlenné váltak az apátságtól. Az egytelkes nemesek 1554-es összeírása tíz, az 1559-es összesen tizenegy, míg az 1622-1623-as jegyzék kilenc családfőt tartott számon Nemesdömölkön. 1620-ban Bethlen Gábor hadjárata idején egy tötrök rajtaütés során 60 forint sarcot vetettek ki a községre. 1649 körül egy rövid ideig a töröknek is hódolt a falu: Fehérvárra fizettek adót. A köznemes családok közül emelkedett ki a Dömölky család, akinek kastélyáról 1685­44

Next

/
Oldalképek
Tartalom