Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

2. szám - Káldos Gyula: Fejezetek Celldömölk művelődéstörténetéből a 19. századig

magával minden esetre. Most csak futó szemmel nézzük a Jénai Literaturába (felette Tud. Újság) hogy 1 ső júniusig megtudhassa ki-ki e gondolatokat utóbb nézzük által még egyszer Jénai A. L. Z. de egy szállítással csak egy kötetet küldjön ki más egy vagy két könyvekkel. Kis Somlyón 1803. máj. 11. Hrabowszky György.'" Az olvasótársaság szabályzata egyes pontjainak továbbélésével a 40-es években találkozunk. Eddig úgy tudtuk, hogy csak Kőszegen és Szombathelyen működött olvasótársaság. Kis János 1808 elején távozott Nemesdömölkről, február 14-én írta Kazinczynak, hogy Ráth Mátyás helyett győri barátai hívták. A hely fekvése, az emberekkel való társalgás jobb lehetősége miatt szeretett volna elmenni, de sajnálta Dömölköt itt hagyni, mert itt több a jövedelme és erre nagy szüksége volt. Hívták Sopronba első prédikátornak, barátai és jóakarói kérték, ne hagyja el e magyar tájat. Kérést terjesztett elő, hogy a két prédikátor mellett egy káplánt is tarthasson, és irodalmi elfoglaltságára legyen ideje. Azt remélte, hogy kérését nem teljesítik és Dömölkön maradhat. Kérését azonban teljesítik, fizetése is több lett.

48 A távozás okai közt említi azt is, hogy Sopronban gyermekeit szem előtt nevelheti, taníthatja, több művelt társaságot talál és az irodalom újabb termékeivel könnyebben ismerkedhet, barátkozhat, a maga képzésére is több lehetősége lesz. Kazinczy arra biztatta, hogy fogadja el a soproni meghívást, mert bármily bájos erejű a falusi ház a városi lármával szemben, a tanulásra nézve szerencsésebb mint a dömölki, többet fog használni gyermekeinek, nyer vele maga és az általa létrehozott társaság.

49 Kis János Nemesdömölkön kiterjedt irodalmi munkásságot folytatott, felfedezte Berzsenyit, összefogta a tehetségeket. 1804-ben, elnyerte a magyar nyelv művelésére kiírt pályázatot. Munkái közül 1802-1808 kiadási évvel 11 szerepel. Ha valamikor ráillett a településre, hogy Kemenesalja szellemi központja, akkor Kis János idejében valóban az volt. Ennek megjelöléséről, megörökítéséről azonban az utókor elfeledkezett. Kis János környezetéből többen írtak hozzá verset. Zigán Jánoséból idézünk: „Miolta Kemenes-allyában A szelíd musák sátort vertének S eddig nem esmért hangon zengenek, Kiknek mindig zöld sátorában Zeng szívolvasztó nemzeti ének, Miolta kedves Kissek itt van."

50 17