Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

2. szám - ADATTÁR - Horváth Sándor: Narda tanügye és egyesületi élete

HORVÁTH SÁNDOR NARDA TANÜGYE ÉS EGYESÜLETI ÉLETE

1 A korai esztendőkből kevés adatunk van az iskolára. Az 1698-as egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint van iskolaház Nagynardán, de a tanítóról nincs említés. Mivel azonban Felsőcsatár filiális községnél azt írták, hogy ugyanaz a juttatása a kántortanítónak, mint az anyaegyházéban, feltételezzük, hogy volt Nagynardának is tanítója.

2 Az anyakönyvi bejegyzésekből - később más forrásokból is

3 - következtethetünk arra, hogy körülbelül mikor ki volt a nagynardai kántortanító. Lássuk a listát! (Akik a két település összevonása, illetve a körzetesítés után is tanították a nardai gyerekeket, azoknál a szolgálatuk valóságos utolsó esztendejét jelöltük.) Tehát: 1722-1745: Klesics András, 1757-1773: Bencsics János, 1779: Ginter Antal, 1782-1785: Amsperger (vagy: Amprosperger) Ferenc, 1796: Keglevics Miklós, 1807: Márovits János, 1811: Stippán János, 1812-1874: Dreysker (Traiszker, Draiszker, Dreyzker stb. formában is!) Miklós, 1874-1905: Koósz Ferenc, 19051907: Pinssich János, 1907-1910: Fuchs Pál, 1913-1942: Heider (majd: Csendlaky) József, ?-1919: Röschenthaler Teréz (a világháború alatt?), 1941-től: Schneider Erzsébet helyettes tanító, 1942-1943: Weber Ferencné, Bíró Stefánia, 1943-1957: Babos Margit, 1944-1953: Nyilas Balázs, 19501952: Kópházi Erzsébet, 1953-1994: Varga Kálmán, 1953-1954: Pat István, 1954- : Kovács Antalné, 1955-1995: Istenes Sándor, 1956-1970: Zimits Mária (majd: Tangl Józsefné), 1956-1991: Bugnits Katalin (majd: Istenes Sándorné), 1963- : Baranyai Lászlóné, 1964— : Koczor Katalin. Kisnardán, az állami iskolában tanítottak: 1899-1901?: Fixl Károly, 1904-?: Zubek Mihály, 1908-1918: Hunyadi Nándor, 1924-1933: Szlavkovszky Gusztáv, 1935-1942: Karlovits István, 1942-1975: Kováts Irén. A grádistyei horvátok első tankönyve - első ábécés könyve - bizonyára 1746-ban látott napvilágot. Ez a kötet napjainkig nem került elő, csupán közvetett adataink vannak létezésére. Amikor - a ma is kézbevehető - ábécés könyvecske kinyomtatódott, akkor 1806-ot írtak. Összeállítója Johannes Sigimund Karner pálos szerzetes volt. Amikor a könyvét megjelentette, akkor Bezenyén volt plébános. Kötetének címe „SLABIKAR / ALITI / JIMEN KNYIZ'ICZA / ZA HASZAN / LADANYZKIH SKOL / HORVATZKOGA NARODA / VA UGERSZKOM KRALYESZTVI (...) OFEN, (...) 1806." A „Slabikar" név a mai napig fogalom a grádistyei horvátok körében, bár volt más vélemény is, mégis alapvetően a magyar „ábécés könyv" megfelelőjének tekintik a grádistyei horvátok* A grádistyei horvát nyelvű tankönyvek tematikailag és mennyiségileg is különösen az 1870-es években érték el a (18)-19. századi csúcsot. 21