Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

2. szám - ADATTÁR - Horváth Sándor: Narda tanügye és egyesületi élete

Az iskolás gyermekeknek szánta imakönyvét Frideczky György, aki 1860tól haláláig, 1887-ig volt nagynardai plébános; könyve a szombathelyi Bertalanffy nyomdában látott napvilágot 1869-ben.

5 Az imakönyv sajátossága, hogy bár sto-dialektust beszélő közegben készült, Frideczky mégis az egységesített káj-dialektust választotta könyvéhez. A magyar ajkú Frideczky György Zágrábban végzett teológiát, ezért választhatta ezt, a Zágrábban és környékén is használt, egységesített horvát táj nyelvet imakönyvében. (A horvátoknál nem egyetlen egységesített köznyelv lett jellemző, mint a magyaroknál, hanem egymás mellett három dialektus létezett/létezik, s mindegyiknek megvan a maga írásbelisége, a maga egységesített változata. A káj-horvát dialektus legkiválóbb képviselője volt a világszerte ismert író, Miroslav Krleza, aki brilliáns remekművet alkotott a magyarul is olvasható Petrica Kerempuh balladáival.)

6 1779-ben, a Szily-vizitáció idején a 43 éves, csajtai Ginter Antal tanító egy három éve épített, zsúppal fedett faházban élt és tanított.

7 Az iskola épületével kapcsolatban, 1863 októberében, az első alispán, Schlamatiger András jelezte a szolgabírónak, hogy a nagynardai iskola és mesterlak építési terve némi módosítással engedélyezve van, továbbá, hogy az iskolát a plébános által csereként felajánlott, a templom mellett lévő kertben fogják felépíteni, a régi iskolaépületet pedig a plébániához csatolják.

8 Az 1812. évi vizitáció alkalmával Nicolaus Traiszkerként feljegyzett 26 éves fiatalember Franko-ból (Répcesarúd; ma: Frankenau, Ausztria) érkezett Nagynardára. Az iskolák 1873/74. évi összeíráskor 62. éve szolgált már Nagynardán. (Tehát 1873-ban 87 esztendős!)

9 A nardai római katolikus plébániai iskola ekkor: egyosztályos, vegyes, hoivát iskola. A tankötelesek száma: a) 6-12 évesek: 33+31=64, b) 13-15 évesek: 14+15=34, összesen 98. Az ismétlő tanítás vasárnaponként két óra. Október elejétől 10 hónapig tart, de nyáron 11 órától 2 óráig van a foglalkozás. Leltár, könyvtár nincs. A tanrendről, a tantárgyakról, a tankönyvekről, a tanmódról és a taneredményről röviden csak ennyit írtak: ,^Mind ez a régi mód szerínt van, csupán úás, olvasás, számolás taníttatik, aplebánus lehetőleg pótolja a hiányokat."

10 Az iskolaház új épület, a község tulajdonát képezte. A 2 lakószoba és az egy tanszobával jó karban tartott. Utóbbi 36-szor 25 méteres - „igen tág (...)" jegyezte meg az összeíró. „Tornatér nincs, a faiskola 1/2 hold, de bekerítve sincs; egyéb tanszerek hiányosak, számológép nincs."

11 A tanítás horvát és magyar nyelven folyt. Megjegyzés: jr

A tanító nyugalomba helyeztetni kívánkozik, 62 évi szolgálat után talán ideje is volna az ügy érdekében. A faiskolát tanító élvezte eddig."

12 Iskolába járással kapcsolatos egy hosszan elnyúló vita három horvát község - Csém, Kisnarda és Nagynarda - között. A kisnardai gyerekeknek - mivel falujuk csémi filia volt - Csémbe kellett volna iskolába járnia. Ez viszont több kilométernyi gyaloglást jelentett volna, s ezéit inkább a nagynardai iskolába járatták gyerekeiket. Ugyanakkor a nagynardai kántortanító a kisnardai gyerekek után nem kapott járandóságot, hanem azt bekebelezte a csémi. Illetőleg a csémiek már 1872-ben panaszt tettek a püspöknek a kisnardaiak 22