Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

3. szám - ADATTÁR - Tilcsik György: Horváth Boldizsár két ifjúkori levele családtagjaihoz

Horváth Boldizsár e két rövid levele azt mutatja, hogy a szülői háztól elkerült és még ugyancsak ifjú, tízes éveinek végén illettve húszas éveinek elején járó írójuk igen éretten, sőt felelősségteljesen gondolkodott, amikor tanulmányait elhanyagoló öccsét határozottan, de egyben szeretettel igyekezett az általa helyesnek tartott útra visszatéríteni. Mindkét levél szóhasználata, hangvétele és témái arról tanúskodnak, hogy Horváth József családjának tagjai kifejezetten bensőséges viszonyban álltak egymással, amely figyelemmel arra, hogy Horváth ekkor már egyedül nevelte három gyermekét, igazolja a fiatalon özvegységre jutott apa személyiségének pozitív vonásait. Horváth Boldizsár 1843 márciusában Pesten ügyvédi vizsgát tett, és ezt követően visszatért szülővárosába, ahol 1843. április 22-én polgárjogot szerzett, majd a két nappal később megtartott közgyűlésen külsőtanácsossá és mezei rendőrkapitánnyá választották, Vas megye 1843. május 1-jei közgyűlésen pedig kihirdették ügyvédi diplomáját. 1845. április 25-től 1848. május 25-ig Szombathely főjegyzője és levéltárosa volt, és tisztségeiben 1848. május 25-én megerősítették. Nevéhez fűződik Szombathely város 1848. március 17-ei rendkívüli népgyűlésén elfogadott, nevezetes 16 pont megfogalmazása is, mely nyilvánvalóan erősen közrejátszott abban, hogy 1848. június 23-án a szombathelyi kerület országgyűlési képviselője lett.

1 Érdekességként mondjuk el, hogy József középiskolai tanulmányainak megszakítása után, apja mellett kitanulta a kereskedés mesterségét, és előbb annak társa lett, majd pedig nyomdokaiba lépett. Horváth Anna pedig 1846. november 25-én Szombathelyen házasságot kötött Márkus József gombkötő legénnyel, aki 1822. december 13-án - és későbbi apósához hasonlóan - Sopron megyében, nevezetesen Chernelházán született, és aki 1845. június 15-én kapott Szombathelyen polgárjogot.

2 Id. Horváth József amellett, hogy az 1830-as évek végétől kezdődően a gubacs- és gabonakereskedelemből származó jövedelmének az üzletmenetből kivonható részét szívesen fektette ingatlanokba, melynek során - többek között - házat, házrészt valamint szántóföldeket és erdőt is vásárolt, majd azok egy részét - általában jelentős haszonnal - továbbadta. 1842-től 1848-ig tagja volt Szombathely belső tanácsának, sőt 1846-ban és 1847-ben - bár egyik alkalommal sem nyerte el - a városbírói tisztségre is kandidálták, és elmondható, hogy a város legtekintélyesebb polgárai közé tartozott az 1840-es években. 1848 után fiával, Józseffel együtt folytatta kereskedői tevékenységét, és az 1860-as évek első felében idősebb fiához Pestre költözött. Itt hunyt el 1872. január 21-én.

3 55