Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)
1. szám - Kacsics Kristóf: A körmendi Kossuth-szobor története
KACSICS KRISTÓF A KÖRMENDI KOSSUTH-SZOBOR TÖRTÉNETE 2002-ben Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójára emlékezünk. A jubileumi évforduló megfelelő alkalom arra, hogy a köztéri alkotások között megtalálható Kossuth-szobrok történetét megvizsgáljuk. Több olyan települése van az országnak, ahol van ilyen emlékmű. Az ott élők bizonyára szívesen megismernék ezeknek a történetét. Megyénkben Körmenden áll Vas megye egyetlen egész alakos, bronzból készült Kossuth Lajos szobra, amely a város egyik legforgalmasabb és leglátogatottabb részén látható. A továbbiakban a monumentum keletkezésével, a szoborbizottság áldozatos tevékenységével, az ötlettől a leleplezésig tartó időszakkal foglalkozom. Az alkotások önmaguktól nem keletkeznek, meg kell tervezni, formába kell önteni és még sok egyéb, itt fel nem sorolt dolgot kell elvégezni. Mindehhez pénzre volt szükség. Az események sodrában több esetben is majdnem „léket" kapott a szoborállítás hajója, de szerencsére olyan legénysége volt, amely sikerrel tudta elhárítani a fenyegető veszélyeket, s a hajót védett kikötőbe kormányozni. Ez az írás nekik állít emléket. Azoknak, akik merték vállalni ezt az ügyet a 20. század fordulóján, holott az ország élén Habsburg uralkodó állt, aki nem más volt, mint Ferenc József, annak a Kossuthnak az ellenfele, akinek az emlékét a róla mintázott mű felállításával kívánták megőrizni. KÖRMEND GYÁSZOL „1894. március 20-án meghalt Kossuth Lajos" -jelentette be Nemes Ferenc bíró az 1894. március 28-ai képviselő-testületi ülésen a megjelent körmendi képviselőknek, majd így folytatta: „... Hazafiúi kötelességének tartotta a magyar nemzetet ért ezen nagy csapás alkalmából a képviselőtestületet összehívni azon szempontból, hogy a hazánkban lévő többi városok és községek példájára városunk is lerója a magyar nemzet nagy halottja iránt a kegyelet adóját." 1 Ezek után a képviselő testület egyhangúlag a következőket határozta el: 1. Kossuth Lajos érdemeit jegyzőkönyvbe rögzíti. 2. A lakosságot felkéri, hogy a házakra gyászlobogókat tűzzenek ki, akinek nemzeti lobogója van, kitűzheti gyászszalaggal ellátva. 3. A különböző hitfelekezeteket felkéri, hogy a temetés napján, vasárnap, folyó év április l-jén délelőtt 10 és 11 óra között a harangokat húzassa meg. 4. A temetés napján tartandó gyásztiszteleten a képviselő testületek testületilegjelenjenek meg. 19
