Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

1. szám - Kacsics Kristóf: A körmendi Kossuth-szobor története

5. Az üzlettulajdonosokat felkéri, hogy a temetés napján délelőtt 9 órától üzleteiket zárva tartsák. 6. Küldöttség menjen Budapestre a temetésre, amely Vas vármegye küldöttségéhez csatlakozik. Aki ebben a küldöttségben részt kíván venni, az illető a városbírónál jelentkezhet, aki a város részéről igazolványt fog számára kiállítani.

2 Az 1894. április 17-ei közgyűlésen a bíró bejelentette, hogy a március 28-ai határozatokat egész terjedelemben foganatosították, s a temetés napján tartott helyi istentiszteleteken a képviselő-testület „a közönség nagy részvétele mellett testületileg megjelent

1

\

3 Az 1896. május 23-ai tanácsülésen utcanevek megváltoztatásáról esett szó, mint pl.: Főtér - Batthyány László tér, Hosszú utca - Árpád utca, Öregköz utca - Kossuth Lajos utca, Kisköz utca - Deák Ferenc utca, Kép utca Széchenyi utca, illetve Malom utca - Berzsenyi utca.* A felsorolásból látszik, hogy a körmendiek nem feledkeztek meg a nemzet nagy fiáról, amikor utcát neveztek el róla. LESZ KOSSUTH-SZOBOR 1902-ben volt Kossuth születésének 100. évfordulója. Ez évre tehető a szobor felállításának az ötlete, amelyre Fülöp József, a szoborbizottság elnöke így emlékezett vissza: »...A szobor keletkezésének története rövid és egyszerű, március a szabadság hónapja szülte a felállításának gondolatát. ... Nálunk is az ifjúság körében, a helybeli ipaios ifjúság lelkében született meg a szobor felállításának eszméje 4-5 évvel ezelőtt. Tehát az ifjúság a jövő reménye vetette meg az alapot, az hintette el a magotl"

5 A Kossuth-kultusz

6 az idő múlásával is tovább erősödött. A Szabadelvű Párt 1905-ben felbomlott, amely többek között a Függetlenségi Párt megerősödésének kedvezett. Ennek egyik meghatározó vezetője Kossuth Lajos idősebbik fia, Kossuth Ferenc volt. Ez időben alakult meg a körmendi Kossuthszoborbizottság, Fülöp József körmendi evangélikus lelkész vezetésével. A bizottság egyes tagjai egyben a nagyközségi képviselő-testületnek is tagjai voltak, akik ott jól tudtak lobbyzni a nemes ügyért. A megalakult szoborbizottság kérelmet nyújtott be a képviselő-testülethez, melyben „a szobor felállításának céljára évenként a költségvetésben felveendő adomány megállapítását" kérte, 1905 decemberében.

7 A képviselő-testület, Kovács Sándor bíró vezetésével az alábbiakban válaszolt a 82/1905. sz. határozatában a kérelemre: „... Tekintve a hazafias célt a képviselőtestület örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy hazánk nagy fiának, Kossuth Lajosnak a nagyközségben felállítandó szobor megvalósulását előmozdíthassa, minek folytán a szobor alap javára a pénztári maradványból évenként 100 (azaz: egyszáz-) Koronát (első ízben a pénztári maradványból) megszavaz, mely összeg mindaddig míg a szobor felállíttatik a költségvetésbe ettől kezdve felveendő."

s Mint említettem a szoborbizottság több tagja is tagja volt a képviselő-testületnek, bizonyára így 20