Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

2. szám - ADATTÁR - Gyécsek Andrea: Szentgotthárd környékének parasztbibliája

Az asszony nem Ádám oldalbordájából lett, hanem a kutya farkából. Ez az értelmezés számukra kevésbé elvont, konkrétabb, szemléletesebb. A kutya amúgy is a falusi környezet nélkülözhetetlen eleme. A bab a paraszt, a földet művelő ember egyik fő tápláléka, rengeteg energiával rendelkezik, képes pótolni a nehéz fizikai munka során elveszett kalóriákat. A mindennapi ember amit nem tud, megpróbálja valahogy megmagyarázni. Különböző meséket költ egy-egy emberi jelemző eredetéről. Például a bab tenyérből való teremtése indoklás az ember tenyerének formájára. Vagy a férfiak szakállas volta és a nők szakálltalansága szintén idetartozik. Szentek profanizálására példa a zöld-fekete levelű növény. Mária személye, a szeplőtelen fogantatás ténye mindig is sok fejtörést okozott az embereknek. A másságot, az általános nőtől való eltérést cáfolja ez a történet: mint minden nőnek, Máriának is volt vérzése, így gyermeknemző képessége is. Ez viszont már továbbvezet a termékenység kérdéséhez, a szeplőtelen fogantatás megkérdőjelezése. A fiatal lányok virággal való temetését okolja a Szűz Mária mennybevétele című monda. A szüzesség - menny - virág motívumok kapcsolódnak össze benne, értelmezik a történetet. Két tanítójellegű példázat is szerepel a gyűjtött anyagban: „A rest többet fárad" és a „Jézus és a szegényember." Több, a falusi ember számára egyaránt fontos erkölcsi értéket hangsúlyoznak: engedelmességet, a kicsi, a kevés megbecsülését, szorgosságot, szegénységet, alázatosságot. A „Jézus és a szegényember" Isten és a földi ember közelségét példázza. Benne a társadalmi háttér is megjelenik: a szegény és gazdag ember, a szegénység és a gazdagság ellentéte. A cigány története két dolgot szándékozik magyarázni. Miért olyan jellemző tulajdonsága a cigányságnak a lopás, a munkakerülés? Jézus lábait miért csak egy szeggel rögzítették a kereszthez? A történet a lopást nem tartja bűnnek, ha azt cigány követi el. „A pirostojás" című elbeszélés egyszerű magyarázata a tojásfestés szokásának. Jézus festette először pirosra a tojásokat, s ha ő ezt tette, akkor minden embernek követnie kell őt ebben. Nem tartoznak szorosan a parasztbibliához a „Nagypénteken tilos mosni!" a „Fekete vasárnap előtt tilos mosni!" és a „Tisinai Szűz Mária " című történetek. Mivel bibliai személyekhez köthető mondák (Jézus Krisztus, Szűz Mária) és eltérnek a köztudatban élő egyházi ünnepekhez köthető szokásoktól, közöltem ezeket is. Az első kettő az ünnep (Jézus krisztus keresztefeszítése) szentségek elleni vétekként tünteti fel a munkát, a harmadik a szentek emlékét őrző alkotások megbecsülésére szólít fel. 52