Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

2. szám - ADATTÁR - Gyécsek Andrea: Szentgotthárd környékének parasztbibliája

Fontos lépés az 1400-as évek elején a Huszita Biblia megjelenése - pécsi Tamás a szerémségi Bálint által -, mely a szóbeli bibliai szövegismeretre támaszkodik. A Jordánszky-kodex (1516-1519) a szájhagyományban élő magyar nyelvű bibliát tartalmazza, mely már része lehet a folklorisztikus tudáskincsnek, hiszen ezt a hívek már állandóan hallhatták a templomokban. A 15. század vége, a 16. század eleje jelenti a legendairodalom megsokasodását, népszerűvé válását. Az akkor keletkezett legendák számos eleme napjaink népi biblikus legendáiban is tovább élt. A parasztbiblia fontos forrását jelentik az apokrif iratok is - Vita Adae et Evae = Ádám és Éva élete, Jakob ősevangéliuma, Tamás evangéliuma, Pszeudo Máté evangéliuma -, melyek sok folklór-motívumot tartalmaznak. Erősen érződik a népi epikában a bogumil eretnekség hatása: a világ Isten és az ördög, a jó és rossz, a tökéletes és tökéletlen együttes teremtése során jött létre. A vallásos ismeretek terjesztésében a kolostori költészet is részt vett. Temesvári Pelbárt ferences rendi szerzetes prédikációgyűjteményei - Pomerium (1439-1496) vagy Gyümölcsöskert, mely ünnepekre szánt prédikációkat tartalmaz; Stellarium (1483) -, Kopcsányi Márton, szintén ferences rendi szerzetes művei említésre méltók. A 16. században az európai legendairodalom hatására született meg a Teleki-kódex, mely tartalmazza a Szent Anna legendát, a szeplőtelen fogantatást, a szent kereszt legendát. E század a bibliai tárgyú epika virágkora is. Batizi András, Tinódi Lantos Sebestyén, Sztárai Mihály, Kákonyi Péter, Sisi Gáspár, Csikei István históriái sorolhatók ide. A reformáció kora döntő jelentőségű a vallási ismeretek széles körű terjesztésében. Ekkor készülnek el az első nyomtatott magyar nyelvű szövegek, az újszövetségi bibliafordítások. Komjáthi Benedek Szent Pál leveleit (1533) Sylvester János az Újtestamentumot (1541), Heltai Gáspár a teljes Bibliát fordította le, de Esdrás, Nehemiás, Eszter, Jób és az ótestamentumi könyvek kivételével tette közzé. Az első teljes Szent Biblia 1590-ben Vizsolyban született meg, Károlyi Gáspár fordításában. 1608-ban, 1612-ben Szenczi Molnár Albert újra kiadta. Ez időben keletkeztek az első magyar nyelvű katekizmusok, melyek az iskolákba is eljuttatták a bibliai ismereteket. Az ellenreformációs prédikációs irodalom Pázmány Péter nevéhez fűződik. A magyar nyelvű katolikus Biblia Káldi György jezsuita szerzetes fordításában jelent meg. A 17. században láttak napvilágot az első, Bibliát népszerűsítő kiadványok, a Sybylla-könyvek, amelyek népi biblikus legendák gyűjteményei. Jelentősen megszaporodtak a század végétől a 19., 20. századra a Máriáról, Jézusról szóló elbeszélések, legendák. Terjesztésük számtalanszor egyházijóváhagyással történt, falusi papok prédikációikban sokszor alkalmazták ezen apokrifeket. 45