Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

2. szám - ADATTÁR - Zielbauer Györgye A Vas megyei németség kitelepítése 1945 után

ZIELBAUER GYÖRGY A VAS MEGYEI NÉMETSÉG KITELEPÍTÉSE 1945 UTÁN A magyar társadalom egyik megoldatlan problémája a földkérdés volt a háború befejezése utáni hónapokban. Ennek megoldása Vas megyében is jelentős tömegeket érintett. A front elvonulása után a községekben viszonylag gyorsan alakultak meg a földigénylő bizottságok. Első lépésként számba vették a földigénylőket és az elkobzás vagy a megváltás alá kerülő területeket. A földreform végrehajtása elhúzódott a németek által lakott településeken, mert 1946-ban kitelepítették a németség jelentős részét, s majd a csehszlovákiai magyarok 1948 végéig történő áttelepítése családok százait fosztotta meg életük során összekuporgatott gyümölcsétől.

1 Az 1945-ös választások előtti időben a határ mentén fekvő nemzetiségek - a németek által is - lakta községekben, újból lábra kaptak olyan híresztelések, hogy ezt a térséget Ausztriához fogják csatolni. Ezek az események megmutatkoztak a választások eredményeiben is. A választások előkészületeinek egyik legfontosabb eseménye annak a választójogi törvénynek a megalkotása volt, amelyek alapján a tervezett budapesti törvényhatósági és a nemzetgyűlési választásokat le lehetett bonyolítani. Ez a választójogi törvény szelleme és bettíje szerint, nemzetközi viszonylatban is igen demokratikus jellegű törvényalkotás volt, egy kisebbség a hazai németség kivételével. Nevezetesen arról van itt szó, hogy a legalapvetőbb emberi jogokat sértette meg, amikor kirekesztette a választójogból azokat, akik az 1941-es népszámláláskor német nemzetiségűnek vallották magukat. Jelentős volt a Vas megyei németek lakta községekben a választójogtól megfosztottak száma. Hat határmenti német faluban 642 fő nem kapott választójogot. Vas megyében a politikai pártok 1945. augusztus végén kezdték meg a választásokra való felkészülést. A két munkáspártban ugyan bizakodó volt a hangulat, de azt is tudomásul kellett venni, hogy a legnagyobb befolyással a Független Kisgazdapárt rendelkezett. Ez a párt megszerezte a szavazatok 72,2%-át Vas megyében. A választójogtól való megfosztás következtében csak 1300 személy rendelkezett szavazatijoggal a németek által lakott településeken.

2 A Budapesti Nemzeti Bizottság 1945. április 11-ei ülésén vitatta meg a németség ügyét a földosztás végrehajtásával összefüggésben. A vita eredménytelenül zárult. Ezzel egyidejűleg a Nemzeti Parasztpárt adta ki - a pártok közül elsőnek - a „Ki az országból a sváb hazaárulókkal!" jelszót. A Nemzeti Parasztpárt állásfoglalásához a kommunista párt is csatlakozott és a Szabad Nép „Sváb hazaárulók" című cikkében azzal üdvözölte a kezdeménye 38