Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

2. szám - ADATTÁR - Zádrovich Bernadett: A peresznyei egyházközség történetéből

ZÁDROVICH BERNADETT A PERESZNYEI EGYHÁZKÖZSÉG TÖRTÉNETÉBŐL Szülőfalum, Peresznye (Prisika) Kőszegtől északra, 10 km-nyi távolságban fekszik. Lakóinak száma 615 fő.

1 Többségük ca-horvát nyelvjárást beszélő gradistyei horvát.

2 Az 1832-ben talált római kori lelet szerint a falu története visszanyúlik a honfoglalás előtti időkre. Ezt igazolja, hogy egy olyan sírkőre bukkantak itt, melyet i. sz. 41-ben római lovas emlékére emeltek. Egy feliratos kőoszlopot is találtak, melynek megfejtésével többen próbálkoztak már. A falu középkori múltja is elég tisztán megrajzolt. Első okleveles említése 1194-ből való, amikor Domokos bán azzal az ajánlattal fordult a heiligenkreutzi cisztercita apátsághoz, hogy ha konventet létesítene, ő maga nyolc helységet adományozna erre a célra. Az örömmel vett ajánlathoz III. Béla királyunk a következő évben hozzá is járult. E községek között szerepelt már Peresznye is, Prezne néven.

3 így sorsa századokra összeforrt az új, Borsmonostor nevű apátsággal, melynek történetét* az a Kovács Ignác is összefoglalta, aki 34 esztendőn át volt Peresznye esperes-plébánosa, s megírta e plébánia történetét is latin nyelven. A tatárjárás a monostort és környékét is feldúlta. A lakosság csak 1243ban költözött vissza. A tatárjárás után a várurak háborúskodásai zaklatták a népet.

5 A 14. századra változáson megy át a település neve is. Az e századi oklevelekben Proescie szerepel a település neveként.

6 A sokat szenvedett lakosság szinte teljes egészében kipusztult a 15. század végi nagy pestisjárványtól. A falu teljesen elnéptelenedett 1532-ben, Kőszeg ostroma idején. Kőszeg ostroma után a törökök visszavonulás közben teljesen lerombolták a monostort és a környező falvakat. A szükségessé váló újratelepítés átalakította Nyugat-Dunántúl nemzetiségi képét. A horvátok letelepítéséről, a falu további történelméről, valamint a település intézményrendszeréről és kulturális életéről részletesen írok PhD disszertációmban.

7 A peresznyei egyházközség a győri egyházmegye csepregi esperesi kerületéhez tartozik. „Plébániája 1702[-ben] alapíttatott. Temploma Szt. Egyed apáthoz ... Anyakönyve van 1704 esztendőiül. Az isteni szolgálat hor'vát és német nyelven íaríati/c."

8 Ma, Bodó Zoltán, a Szlovákiából származó magyar anyanyelvű káplán végzi el Bük község főplébániája mellett Peresznyén a papi teendőket. Azaz a falunak jelenleg nincsen saját papja. Az itteni horvátságnak azonban Bodó atya hű 34