Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

2. szám - ADATTÁR - Horváth Sándor: Narda tanügye és egyesületi élete

iskolához való viszonya miatt.

13 Tudniillik a kisnardai egyházközség nem járult hozzá a csémi iskolához. Mondván: a gyerekeik a közelebb fekvő Nagynardára járnak, így hát, miért kellene nekik annak az iskolának a fenntartásához hozzájárulnia, ahová gyermekeik nem is járnak. Igaz, hogy eközben megspórolták a nagynardai iskola támogatását is, mivel oda pedig hivatalosan nem tartoztak. Emiatt aztán Kis- és Nagynarda hosszú vitába keveredett. A nagynardai iskola használatával kapcsolatban a püspöknek is többször kell levelet írnia. Az 1874-ben elhatározott kisnardai iskolaépítés elmaradt, pedig már megvolt a telek, kész volt a tervrajz és a költségvetés tervezete. A nagynardaiak azzal a feltétellel fogadták be a kisnardai gyerekeket, hogy ha a létszám növekedése miatt új iskolát kellene építeni, akkor attól kezdve a kisnardaiak már nem járhatnak Nagynardára iskolába. Emellett a kerületi tanfelügyelőt kötelezték, hogy Csémből a kántortanító járandóságát irányítsa át a nagynardai kántortanítónak. Erre vonatkozóan 1876. július 6-án írt levelet Kopsz János püspöki helynök a nagynardai plébánosnak, Frideczky Györgynek.

1

* Az iskolahasználat hosszú esztendőkön át húzódó tisztázatlanságára további jó példaként kiemelhetjük, hogy a nagynardai iskolaszék 1893. július 23-án kelt jegyzőkönyvében arról döntött, hogy ősztől járhatnak-e a kisnardaiak ide? Öt pontba foglalták azokat az indokokat, amelyek alapján a jövőben nem engedik a kisnardai gyerekeket a nagynardai iskolába. Az indokok közül kiemelendők: egy éve lejárt a Kisnardával korábban kötött ilyen egyezség; Kisnarda a csémi plébániához tartozik; a kisnardaiakkal a megengedett létszámot túlhaladják, s ezzel második tanító beállítása lenne szükséges.

15 Kornél püspök október elején írásban utasította Schápy plébánost, hogy amíg a kisnardai iskola meg nem épülhet, addig a nagynardaiba kötelesek befogadni a kisnardai tanköteleseket. 1894 őszétől a kisnardai gyerekek után 3 forint tandíjat fizettek Nagynardára. A hosszas osztozkodásnak az lett a vége, hogy Kisnarda állami iskolát kapott. Már 1894 szeptemberében határozott a vármegye közigazgatási bizottsága arról, hogy államilag segélyezett községi elemi népiskolát kell Kisnardán építeni. Az alispáni iratok között 1896-ban találkozunk első ízben a kisnardai állami elemi iskola szervezésével.

16 Az iskolát beindították, de csak 1927-ben sikerült megépíteni az új iskolát és a tanító lakását, addig bérelték az iskola helyét.

17 Frideczky egyébként nem csak az „Őrangyal" című - gyermekeknek szánt horvát nyelvű - imakönyvet adta ki, hanem egy horvát-magyar nyelvtant is készített, amelyet 2 ezer példányban nyomtattak. A megyei közgyűlés 1876. április 3-ai jegyzőkönyvéből kiderül, hogy: frideczky György nagy nardai plébános által szerkesztett horvát-magyar nyelvtan 2000 példánynak kinyomtatási és 200 f-tot tevő költségei a magyar nyelvalapból fedeztessenek, s' hogy a kinyomtatott példányok a hoi~vát nyelvű népiskolák tanulói között - a magyar nyelv terjesztésére és sikeres tanítása és elsajátítása czéljából szétosztassanak."

18 A könyvet Beitalanffy nyomdájában nyomtatták ki: 1876. november 23