Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)
2. szám - ADATTÁR - M. Kozár Mária: A Vas megyei múzeumok és a nemzeti kisebbségek, különös tekintettel a szlovénekre
A vasi horvát községek népi kultúrájáról szóló kéziratok egy-egy részkérdéssel foglalkoznak: építészettel, szokásokkal, hiedelemmel, kékfestő és takács kismesterséggel, táplálkozással. Különösen értékesek azok a dolgozatok, melyek a helyi nyelvjárásban közlik a terminológiát. A német községek néprajzával kapcsolatos kéziratok a halászattal, építkezéssel, állattenyésztéssel, szőlőműveléssel, gyümölcstermesztéssel, mézeskalácsos kismesterséggel, hiedelmekkel kapcsolatos adatokat tartalmaznak. A vasi szlovénekről szóló kéziratok a Savaria Múzeum adattárában a településszerkezetet, építkezést, fazekasságot, földművelést, szokásokat, néphitet és népköltészetet mutatják be. A Vas megyei magyar néprajzkutatók közül a vasi szlovén falvakban a legtöbb adatot gyűjtötte és fényképet készítette Csaba József (1903-1983), aki már 1971-ben javasolta szlovén múzeum létrehozását Felsőszölnökön, mely Pável Ágoston nevét viselné. Kívánsága csak 1983. április 27-én teljesült, amikor átadták Szentgotthárdon a Helytörténeti és Nemzetiségi Múzeumot, 6 mely Vas megye egyetlen nemzetiségi és Magyarország egyetlen szlovén múzeuma. A múzeum törzsgyűjteményét az 1982-ben az akkori városi tanácsnak felajánlott négy gyűjtemény alkotja. A múzeum megnyitásáról 1982 szeptemberében született döntés, a település alapításának 800. évfordulója és városi rangra emelése kapcsán. A szlovén nemzetiségű Gáspár Károly nyugalmazott általános iskolai igazgató még életében a városnak ajándékozta gyűjteményét egy Szentgotthárdon létesítendő múzeum számára. A gyűjtemény több mint fele kerámia. A fatárgyak többségét a lenfeldolgozás eszközei teszik ki. A második, szám szerint legnagyobb gyűjteményt a szentgotthárdi Nyugdíjas klub ajándékozta a múzeumnak, melynek többsége néprajzi jellegű. A törzsanyag harmadik gyűjteményét Fénusz Sándor adta át a múzeum részére, mely egy kádárműhely szerszámaiból és készítményeiből áll. A negyedik része a törzsgyűjteménynek az apátistvánfalvi egykori „múzeumból" került Szentgotthárdra. A múzeum gyűjteménye az átadás óta csak szerény mértékben gyarapodott, mivel az alagsorban kialakított raktár megtelt. A szentgotthárdi múzeum 1986-ban felvette Pável Ágoston nevét. A múzeum épületében három állandó kiállítás található. A „Délnyugat-Dunántúl fazekassága", „A Szentgotthárd környéki szlovének" és a „Szentgotthárdi sírlelet" című kiállítás. Időszaki kiállítások rendezésére az épületben csak egy kis teremben van mód. A kisebbségek kutatásához speciálisan képzett szakemberekre van szükség. A kutatónak ismernie kell az adott kisebbség és a többségi nemzet nyelvét, kultúráját egyaránt. A Vas megyei múzeumi szervezetben jelenleg két kisebbségi néprajzkutató dolgozik. A nardai, grádistyei horvát nemzetiségű Horváth Sándor nemcsak a horvátok, hanem a németek kulturális örökségének megőrzésére is törekszik. A Vasi Múzeumfaluban a szentpéterfai és a pornóapáti porta mutatja be a horvát illetve a német építkezést, lakáskultúrát. A Múzeumfaluban lezajló rendezvényeken többször szerepelnek horvát, 17