Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

2. szám - ADATTÁR - M. Kozár Mária: A Vas megyei múzeumok és a nemzeti kisebbségek, különös tekintettel a szlovénekre

német és szlovén csoportok. Az 1996-ban megjelent Vas megye népművészete kötetben

7 - az addigi hasonló kötetekhez képest -jóval nagyobb teret kaptak a nemzeti és etnikai kisebbségek. Az 1848-as jubileumi kiállításnak a Savaria Múzeumban nemzetiségi blokkja is volt. A Savaria Múzeumnak ajándékozta Gaál Károly nyugalmazott bécsi néprajzi tanszékvezető gyűjteményét, mely a burgenlandi magyarok, horvátok és németek népi kultúrájával kapcsolatos és további kutatásokhoz szolgál alapul. A magyarországi, Vas megyei szlovének kutatásával M. Kozár Mária foglalkozik, írásaiban tükröt szeretne tartani az idősebb és középgeneráció elé, a fiataloknak pedig szeretne segíteni a gyökerek keresésében. A magyarországi szlovének ugyanis rohamosan asszimilálódnak. A következő generációk - akárcsak másutt a világon - talán már felismerik, hogy az ember nem élhet a múlt ismerete nélkül. Remélem, hogy a néprajzi kutatások segítségükre lesznek az unokáknak elődeik kultúrájának megismerésében. A kutatók nem tudhatják, hogyan dönt saját sorsáról a szlovén és a többi kisebbség: megőrzi kisebbségi identitását vagy asszimilálódik. Véleményem szerint jelenleg egyetlen lehetőségünk, hogy mentsük, ami menthető. Kiállításokkal, könyvekkel, rádión és újságon keresztül hívjuk fel a figyelmet a szlovén, illetve a többi kisebbség kultúrájának értékeire. Az interetnikus kapcsolatok sem kutathatók Vas megyében, ha hiányzik a szlovénekre, németekre, horvátokra és romákra vonatkozó alapkutatás. A speciális személyi feltételek Vas megyében úgy alakultak, hogy a szlovénség körében került sor a legtöbb kutatásra. Elkészült egy néprajzi topográfia, Felsőszölnök néprajzi monográfiája és a magyarországi szlovének néprajzi szótára. A Savaria Múzeum munkatársa szerkeszti „A magyarországi szlovének néprajza" című szlovén és magyar nyelvű sorozatot, melynek eddig három kötete jelent meg.

8 A „Szlovén konyha a Rába mentén" címmel szerkesztett receptkönyvét a Magyarországi Szlovének Szövetsége adta ki.

9 A magyar millennium alkalmából a „Száz magyar falu könyvesháza" sorozatban Felsőszölnökről készített történeti néprajzi monográfiát. (A horvát falvak közül pedig Nardáról írt Horváth Sándor.)

10 Ezek a kiadványok a gyerekek és felnőttek identitástudatának erősítéséhez is hozzá kívánnak járulni. Legfontosabb természetesen az oktatás. Nagy a jelentősége a kulturális csoportok tevékenységének is. Mindegyik Szentgotthárd környéki szlovén településen működnek kulturális csoportok: a felsőszölnöki bábcsoport, tánccsoport és vegyeskar; a rábatótfalui asszony kvartett Korpics László harmonika kíséretével; az apátistvánfalvi és a szentgotthárdi asszony kórus; a szentgotthárdi Nindrik-indrik és az apátistvánfalvi színj átószócsoport. Minden szlovének lakta faluban van könyvtár. 2000 ősze óta a Muraszombati Területi Könyvtár bibliobusza háromhetenként átjár Felsőszölnökre, Szentgotthárdra és Apátistvánfalvára. Szentgotthárdon szerkesztik - helyi nyelvjárásban és irodalmi nyelven - a kéthetente megjelenő Porabje című lapot, amelynek kiadója a Magyarországi 18