Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)
1. szám - MŰHELY - Simola Ferenc: Vasivá lettem... - Interjú Fonyódi Lászlóval, a katonai emlékek gyűjtőjével -
MŰHELY S IJIO L A FERENTC VASIVÁ LETTEM - INTERJÚ FONYÓDI LÁSZLÓVAL, A KATONAI EMLÉKEK GYŰJTŐJÉVEL Fonyódi László nyugállományú főtörzszászlóst, a magyar haderő átszervezések egyike - azaz a sors szeszélye - hozta alakulatával Vas megyébe, a szombathelyi Savaria laktanya 1975-ös benépesítése során. A veszprémi származású, aszódi lakos - családjával együtt - így lett szombathelyi illetőségűvé. Az e laktanyában - híradó szakbeosztásban eltöltött 15 esztendő, illetve 32 évi hivatásos szolgálat után, az újabb - ki tudja hányadik - haderőreform során, saját kérelmére nyugállományba került. Ennek egyik fő oka az volt, hogy nagyon megszerették ezt a tájat, a várost és a sok költözködést megunva, úgy döntöttek, hogy véglegesen Szombathelyen telepednek le. A nyugállományba vonulás számára nem tétlenséget jelentett. Ekkor érkezett el igazán a „még aktívabb" munka időszaka, mivel a korábbi katonai korlátozások - helyenként gáncsoskodások - megszűnése után „főállásúként" hódolhatott kedvenc szenvedélyének. Ez nem más, mint a katonai- és a hadtörténelem minél alaposabb feltárása; az ilyen vonatkozású könyvek, tárgyak - és főként - a kitüntetések gyűjtése. Az értékmentés a „háttér" beható tanulmányozásával és ismereteinek mások számára való átadásával, hasznosításával párosul. Miből fakadt, mikor kezdődött ezen vonzalma? Mindez tízéves koromban kezdődött, amikor egyik rokonom nekem ajándékozott egy régi katonai kitüntetést. Ettől kezdve egyre inkább érdekeltek a katonai dolgok. Fogtechnikusi képesítésem megszerzése után, kapva kaptam azon a lehetőségen, hogy a honvédségnél egészségügyi - ráadásul fogtechnikusi - állást ajánlottak, így, 18 évesen önkéntes katona lettem, majd két év soridő után, hivatásos szolgálatot vállaltam. 37
