Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)
1. szám - ADATTÁK - Rúzsa Károly: A nagysitkei kastély története a XV-XVII. században
rök korban kapott ilyen funkciót. Ez a védelmi funkció csak korlátozott mértékű lehetett, királyi katonaság soha sem állomásozott a kissitkei castellumban. A következőkben - a címtől kissé eltérően - a kissitkei kastéllyal is foglalkozom, mivel az előző írás elkészülte után újabb adatok és szempontok is előkerültek. Az első lényeges kérdés a két kastély építte tőjének a személye. A Sitke} 7 család egyik ága esetében sincs tudomásunk arról, hogy bármelyik családtag építési engedélyt kért vagy kapott volna valamelyik magyar királytól. A kissitkei kastélyról szóló munkámban nem neveztem meg annak építtetőjét, csak 16. század elejei építésnek tartottam a castellumot. Koppány Tibor mondja ki azt, hogy a kissitkei kastély építtetője Sitkey Sebestyén lehetett, aki az 1510-1520-as években építtethette castellumát. Erre utal szerinte, hogy fiai 1547-ben apai örökségként birtokolták és osztoztak meg rajta. 7 Véleményével ellentétben én a következőkben felsorolt adatok miatt nem tartom kizárólagosan Sitkey Sebestyén építtetőnek. Sitkey Sebestyén 1499-től szerepel az írásokban, a Kissitkei ág ezen nemzedékének egetlen férfi tagja, apja az 1455-től szereplő Sitkey üotthárd volt. (Érdekes, hogy Gotthárd 6 férfi testvére, László, Jakab, Vince, István, Lázár és Ottó nem hagyott maga után férfi örököst, közülük csak Jakab és István lmzasságáról tudunk. Gyermekét csak Jakabnak ismerjük, egy Katalin nevű leányáról van tudomásunk.) Sitkey Gotthárd katonai pályán működött, 1502-ben a veszprémi püspök hadnagya (belliductor), 1514-ben pedig Szapolyai familiárisként Pápa és Somló várak hadnagya, aki hadaival furfangos módon, ágyúit golyó helyett vaklőszerrel - fűvel és ronggyal - megtöltve, verte le a Dózsa György vezette parasztháború dunántúli csapatait, amelyet Sós Domonkos parancsnoksága alatt álltak. 8 Sitkey Gotthárd 1517-ben készíttette el végrendeletét, amelyben minden vágyómat feleségére, Katalinra; fiára Sebestyénre és leányaira hagyta. A latin nyelvű végrendeletre eddig senki nem fordított nagyobb figyelmet. Ez érthető is, sajnos gyűrött, szakadozott, hiányos volta miatt nehezen olvasható az oklevél. Annyi bizonyosan kijelenthető, hogy birtokainak felsorolása nem szerepel az oklevélben, csak különböző pénzösszegek, amelyek valamely személyeknél vannak, köztük megtalálható pl. Tamás aranyműves is. 9 A végrendeletben nem található tehát iitalás a kissitkei castellumra, ami azonban sem létét, sem nemlétét nem bizonyítja. Sitkey Sebestyén önállóan csak 1520-tól szerepel oklevélben, az első említéskor már várnagy, tehát hasonlóan apjához, ő is katonai pályára lépett. Ebben az időben Alsólindvai Bánffy Antal özvegye, Dersffy Potenciána valamelyik várának - a levél szakadt, csak a címzett neve és rangja olvasható, a vár neve nem - várnagya. 10 1525-1526-ban Kanizsai László özvegye, Drágffy Anna stinisnyáki (Szlovénia) várának várnagyaként szerepel. 11 1525-ben II. Lajos Ivissitke nevű birtokát öt évre felmentette minden subsidium, taxa és más királyi adók alól. Mivel a birtok korábban leégett, ezért a felmentést a felépítés elősegítésére kapta. 1 ™ Ebben az oklevélben sincs szó sitkei castellumról. Sitkey Sebestyén valamikor 1537 körül fejezhette be az életét. 10
