Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)
1. szám - ADATTÁK - Rúzsa Károly: A nagysitkei kastély története a XV-XVII. században
Összegzésként megállapítható, hogy Sitkey Gotthárd és fia Sebestyén katonai pályán működve, várnagyi rangjából kifolyólag elég tapasztalatot, nem ntolsó sorban pénzt összegyűjthetett ahhoz, hogy saját kúriáját átépítve, vagy új építéssel létre tudja hozni a kissitkei castelhmiot. Tehát mindketten lehettek építői a kastélynak, de bizonyosan egyikükről sem állítható, hogy ő volt az építtető. A fentiekre alapozva esetleg megkockáztatható, hogy a nagysitkei kastély építését Sitkey Gergely nevéhez kapcsoljuk. Sitkey Gotthárd, Sebestyén és Gergely egymás kortársai voltak, pályájuk alakulása pedig nagy hasonlóságot mutat. Sitkey Gergely 1494-től szerepel az írásokban, apja Sitkey Antal volt. Sitkey Antal bekerülve a nemesi megye szervezetébe, 1465 és 1469 között 10 oklevelet, 1482-ben 1 oklevelet adott ki vasi alispánként. 13 Fia, Sitke} 7 Gergely kezdetben apja nyomdokain haladva szintén vasi alispánként szerepel. 1499-1507 között 46 oklevelet, 1509-1511 között 15 oklevelet, 15151518 között 15 oklevelet, 1520-ban 1 oklevelet adott ki. 14 1512-b en már tárgyalások folytak arról, hogy a Kanizsaiak sárvári várának várnagya legyen, de megegyezés csak később születhetett, mivel az első adat szerint 1515-ben szerepel Sárvár várának várnagyaként. Esetleg a várnagyi beosztás mellett viselte az alispáni rangot, mert újra csak 1520-1521-ben szerepel várnagyként, közben azonban nem említik a sárvári várnagyot, így nem ellenőrizhető az állítás. 15 Eredményes lehetett az alispáni működése, mert részt vett a nemzeti királyválasztásról döntést hozó nevezetes 1505. évi rákosi országgyűlésen Vas megye egyik követeként, az 1521. évi országgyűlésen pedig ugyancsak vasi követként az országgyűlési tanácsosok közé is beválasztották. lö Talán itt figyelhetett fel rá a későbbi király, Szapolyai János, mivel négy év múlva már országos jelentőségű, bizalmi pozícióban találjuk. 1525-ben Szapolyai familiárisként a Szent Korona őre, a visegrádi vár egyik várnagya. 17 1527-ben említik utoljára Sitkey Gergelyt. Mint katona és várnagy, neki is lehettek Uvpasztalatai és pénze a castelhnn építéséhez, azonban erre sem találunk semmilyen bizonyítékot. E hosszúra nyúlt bevezető után nézzük a nagysitkei kastélyra vonatkozó adatokat. A középkortól csupán egy említés kapcsolódik a Sitkey család Nagysitkei ágának kúriájához. 1467-ben kelt oklevelében Gnthi Országh Mihály nádor meghagyta a vasvári káptalannak, hogy küldje ki a hites emberét, hogy jelenlétében a nádor emberei Debrenthei Tamás nyitrai püspököt és zeeki apátot zálogjogon beiktathassák a néhai Sitkey Bertalan Sitke, Tokorcs és Bajt possessiókban lévő részeibe valamint egy sitkei kúria birtokába. 18 A fennmaradt nagyszámú oklevél ellenére csak ez az egy utal az itteni lakhelyre, a kissitkei ág esetében pedig egy 1465-ös ház említése maradt fenn. 19 A hiányzó adatok ellenére valószínűleg létezett a nemesi igényeknek megfelelő lakóhelyük Sitkén, mivel a család mindkét ágának ez volt a birtokközpontja. Bár jelentős kiterjedésű birtokaik voltak Zala vármegyében valamint Győr, Sopron és Veszprém vármegyékben is, mindig Sitke volt a családok fő fészke, központi lakhelye. A következő említés esetleg a sitkei kastélyhoz is kapcsolható, bár be kell látni, hogy ez nem igazán valószínű. 1522. december 20-án, a Zala mell
