Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

1. szám - ADATTÁK - Melegei Miklós: Fejezetek a Szombathelyi Légszeszvilágitási Társulat történetéből. I. rész

tininek mondta ki. Ez azt jelentette, hogy a Társulat vezetését végérvényesen átvette az új részvényesi csoport. Annál is inkább megtehették ezt, mert idő közben az általuk indított perben is ítélet született.

77 Ezt a pert a Vasvármegyei Elektromos Művek Rt. érdekeltségi köréhez tartozó részvényesek a Légszeszvilágítási Társulat 1900. július 10-ei közgyűlésének határozatai ellen indították, Batthyány Lajos vezetésével. A Szombathelyi Királyi Törvényszék 136/1901. számú ítéletével a fenti közgyűlés határozatait megsemmisítette, melyet később másod és harmadfokon is helybenhagytak. A bíróság indoklása szerint, mivel a Társulat 1898-as eladási ajánlata a közben eltelt két év alatt elévült, a gyár eladásáról 1900. július 10én született döntés nem volt érvényes, mert ilyen horderejű ügyben 2/3-os többségre van szükség. Nem fogadták el tehát a régi részvényeseknek azon érvelését, hogy a Társulat jogilag már nem létezik, mert a gázmű átadásáról szóló 1898-as határozat érvényben van, és hogy a vitatott közgyűlésen így nem az eladásról, hanem csak a konkrét szerződés elfogadásáról lett volna szó. Ez a bírósági állásfoglalás a légszeszgyár ügyének további alakulásában döntő jelentőségűnek bizonyult, mert a „megváltás" ügyének hívei kezéből a legfontosabb fegyvert csavarta ki.

78 A fenti fejleményekkel párhuzamosan pereskedés indult a Légszeszvilágítási Társulat és a város között is, mely a gázmű átadását rögzítő szerződés érvényességét illetve érvénytelenségét volt hivatva tisztázni. A Társulat új igazgatósága két pert indított a város ellen. Elsőként az 1900. május 21-ei városi közgyűlés 67/1900. számú határozatát támadták meg, mely elfogadta a Társulat által aláírt átadási okiratot, s elrendelte, hogy a város 1901. január elsejéig fizesse ki a 100000 Ft-os vételárat. Másodsorban érvényteleníteni kérték azt a teleitkönyvi átírást, mely a fenti határozat vármegyei jóváhagyása után történt meg, s a gázgyár telkét a rajta levő ingatlanokkal együtt a város nevére írta át. 1901 januárjában a polgármester is pert indított annak érdekében, hogy a 67/1900-as határozat alapján kötelezzék a Társulatot a gázmű átadására, ugyanis a város vásárlási kísérlete kudarcba fulladt, mert az új igazgatóság nem volt hajlandó átvenni a felkínált vételárat.

79 Ehen Gyula még 1900 áprilisában terjedelmes „Emlékirat"-ot tett közzé a légszeszgyár megváltásának ügyében. A város nevében beadott keresetet is az ebben felsorolt élvekkel támasztotta alá. Azzal vádolta az elektromos műveket, hogy részvényfelvásárlási akciója mögött a világítási monopólium megszerzésének szándéka, rosszhiszeműség és tisztességtelen piaci magatartás áll. A város számára megvásárlási elsőbbséget vindikált, hivatkozva arra, hogy a gázmű a Társulat és Szombathely közös tulajdonát képezi, mivel a gyár a város által használatba adott telken épült, s a közvilágítási lámpákat és oszlopokat is közpénzen szerezték be. A Légszeszvilágítási Társulat 1898. március 6-ai határozatát ő érvényben levőnek ítélte meg, mivel azt az illetékes kereskedelmi bíróság, a királyi törvényszék 2929/1898. számú határozatával jóváhagyta, a Társulat nem kötött ki határidőt, ajánlatát vissza nem vonta, és a várost sem sürgette meg gyors válaszadást kérve. Ebből kifolyó45