Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)
4. szám - KÖNYVESPOLC - Szita Szabolcs: Hoffmann János: Ködkárpit
Megjegyezzük, hogy a zsidóság legújabbkori szombathelyi történetéhez tartoznak az 1944 őszi és téli, a városban és környékén végzett kisegítő munkaszolgálat, és a Szálasi uralomban a Szombathelyhez kötődő újabb deportáció -Viktória téglagyár, nyilasház - eseményei is. A Deportáltakat Gondozó Bizottság (DEGOB) 1945-ben felvett jegyzőkönyvei és más források alapján feltétlenül javasoljuk ezeket a jövőben feldolgozni. A kötet végén Katona Attila „A zsidókérdés közigazgatási megoldása Szombathelyen" című, két íves tanulmányát találjnk. Az adatgazdag, átfogó publikáció alapján a szerzőtől a kutatás kiterjesztését, új tudományos eredményeket várunk. A deportálás históriájának kapcsán említésre érdemes, hogy 1944. április végétől a helyi rendőrség fogdájában őrizték az egyik első magyarországi deportáló szerelvényből Szombathelyen kiszállított nagykanizsai zsidókat. Központi rendelkezés következtében jutottak erre a sorsra, főként mérnökök, orvosok, patikusok voltak. Úgy tűnt, hogy Magyarországon szükség van rájuk, a németországi „munkás áttelepítésből" visszamaradnak. Bő kéthavi fogvatartás után a végzetet ők sem kerülhették el. Újra bevagonírozták őket, útjuk Auschwitz-Birkenauba vezetett. Balázs Edit és Katona Attila a közös munkát a kötet előszava szerint folytatják, a visszaemlékezések feldolgozását a modern Szombathely zsidóságát bemutató monográfia előmunkálatának tekintik. Addig is, míg az ígért tudományos munka elkészül, szívesen vesszük kézbe, ajánljuk olvasásra, feldolgozásra és továbbgondolásra a „Baljós a menny felettem" című kötetüket. SZITA SZABOLCS HOFFMANN JÁNOS: KÖDKÁRPIT Egy zsidó polgár feljegyzései. 1940-1944. Szerk. FeiszL György. Szombathely, 2001. 140 p. (SzomliCiihelyi memoárok) Hoffmann János Ködkárpit címmel megjelent naplója értékes, fontos kordokumentum. Öt füzetben írt, 1940 és 1944 között készült feljegyzéseket sikerült megmenteni, melyhez a jogutód családja kiterjedt munkával, sok szorgalommal jegyzetapparátust is készített. Egyetértünk Feiszt Györgynek, a könyv szerkesztőjének megállapításával, hogy a végig higgadt hangvételű, minden szélsőséges megjegyzéstől mentes szöveg megrendítően szép példája egy egzisztenciájától és jogaitól fokozatosan megfosztott zsidó ember gondolkodásmódjának, az emberi kapcsolatokról, a társadalomról, a családról, az életről vallott felfogásának. A szombathelyi memoárok sorozatban megjelent első kötet kétségtelenül jó választás volt. Irodalmi értéke a lírai vallomásnak éppúgy van, ahogy a feljegyzett gazdasági és emberi kapcsolatok, helyi összefüggések és történeti adalékok forrásértékűek a tudományos kutatás számára. Ritka dokumentum azért is, mert stílusa színes, és hangulatos. Lebilincselő olvasmány. 90