Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

3. szám - KÖNYVESPOLC - Baráthné Molnár Mónika: Bögöte. Falutörténet

fahi példáján látjuk kibontakozni egy külföldön tudást és tapasztalatot szerzett fiatal értelmiségi próbálkozásait a reformiskola - melynek célja: „az önálló gondolkodásra és a mindennapi életre való nevelés" - megteremtése során. Bögöte ezen iskoláját az alapítója nemes célból, saját költségén hozta létre, de az elgondolásai meghaladták korát, így azok megvalósítása, a politikai ellenzői által szított vihart kavart, amely tóljutott a falu, a megye határain is. Párhuzamba állítható Batthyány Ervin gróf a szociológus-könyvtárigazgató baráttal, Szabó Ervinnel, aid Biidapesten a nyilvános könyvtári eszmékért vívott hasonló harcot. Mindig örömmel tart kézben az olvasó olyan könyvet, amely szűkebb pátriájáról, megyéjéről, falujáról szól, de felettébb örülhet az olvasó, ha ennek a könyvnek az elolvasása még továbbgondolásra is késztet. A soron következő négy fejezet a közelmúlt és a jelen eseményeit tárgyalja. Somlai Gyula a bögötei termelőszövetkezet egykori elnöke sorra veszi a tsz működésének éveit és adatszerűen, felsorolással közreadja a jelentősebb változásokat. A falu sportéletét Patyi Elemér polgármester a labdarúgáson, a tekén és a tömegsportokon keresztül vezeti le. Annak ellenére, hogy a település kulturális életében évtizedeken keresztül fontos szerepet töltött be a színjátszás, írásos nyomaira a témával foglalkozó fejezet szerzője alig bukkant. Az írásos dokumentumokat mellőzve, hiányos képet kapunk a bögöteiek által játszott darabokról és magukról a szereplőkről is. Végül pedig a polgármester összefoglalóját olvashatjuk, amely a rendszerváltás óta eltelt éveket tekinti át, amelyek az önállósodási törekvésektől, a közös munka eredményeitől nevezetesek Bögötén. A hely szelleme című fejezet különös helyet foglal el a könyvben, itt szót kaptak azok a helyi, illetve a helyhez kötődő személyiségek - többek között István Lajos orvosprofesszor, Serediuk Péter grafikusművész -, akik véleményüknek, érzéseiknek, lokálpatrióta nézeteiknek adhattak hangot szülőföldjükhöz, lakóhelyükhöz, Bögötéhez kötődésük kapcsán. Szakemberek, illetve helyi személyiségek dolgoztak Bögöte miíltjának és jelenének megírásán, a könyv mégsem vált száraz adathalmazzá, élvezhetetlen olvasmánnyá, mert minden egyes tanulmányban van valami személyes élmény, megfelelő érzelmi viszonyulás, valami magával ragadó, ami nem engedi a figyelem elkalandozását, ugyanakkor a tartalmi elvárásoknak is meg tudnak felelni. A könyv külleme tetszetős, számtalan fénykép, illusztráció díszíti, sőt a záró fejezet képekben mutatja be azt, amivel előtte százötven oldalon keresztül ismerkedhettünk, bepillanthatunk Harangozó János birtoktagosítási térképeibe, az Universal gyár dolgozói körébe, a bögötei életbe. A tanulmányokon belül elhelyezkedő reprodukciók, illusztrációk, illetve a kötet végén található melleidet a szerzők figyelmességét, gondosságát, jó minőségben történő megjelenésük pedig a Pintér Stúdiót dicsérik. Ajánlom mindazoknak, akik szeretik és ismerik Bögötét, illetve azoknak, akik szeretnének megismerni egy tettrekész közösség által formált települést. BARÁTHNÉ MOLNÁR MÓNIKA 79