Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

3. szám - KÖNYVESPOLC - Baráthné Molnár Mónika: Bögöte. Falutörténet

KÖNYVESPOLC BÖGÖTE. FALUTÖRTÉNET (Szerk. Kuntár Lajos. Bögöte, 2001. 174 p.) A Ids fain a Vasi-Hegyhát Kemenesaljával és Zala megyével határos települése. A falutörténet megszületésére a tervtől a kivitelezésig sokat kellett várni - olvashatjuk Patyi Elemér előszavában -, ám a könyvnek a magyar millennium évében való megjelenése szerencsés, még inkább erősíti a helységmonográfiák erényét, a közösségi értékek felmutatását. A tizenegy hosszabb-rövidebb fejezetből álló könyv lapjain ismert szerzők többek között Dobrí Mária, Kuntár Lajos, István Lajos, Serediuk Péter - írásait olvashatjuk. A tanulmánykötet tematikus rendje megegyezik a hasonló jellegű munkákéval, elsőként a bemutatandó településnek a történelem évszázadaiban elfoglalt helyével ismerkedhetünk meg, ezt követik a hitélettel, az oktatásüggyel, a mezőgazdasággal, a sportélettel, továbbá a kulturális élettel foglalkozó fejezetek. Az első, legterjedelmesebb része a monográfiának kronológiai rendet követ. A kezdetekről röviden számol be Polgár Marianna, a 16. századtól pedig már bőven rendelkezésre állnak adatok, amelyek tematikus egységekbe - Paraszti sors a XX. századig, Bögöte a XIX. század eseményeinek tükrében, Egyesületek a két világháború között - építve könnyebben értelmezhetők. A pontos hivatkozások, a széles jegyzetapparátus hosszas, lelkes kutatómunkát feltételez. A település eredetét bemutató fejezetet követően Dobri Mária művelődéstörténész könyvtáros a tőle megszokott alapossággal kalauzol el bennünket a bögötei hitélet és oktatásügy rejtelmeiben. Az egyházmegyében zajló kánoni vizitációkat 1697-től 1831-ig nyomon kíséri a szerző, ezáltal feltárva a tudnivalókat a - Hosszúpereszteg és filiái körébe tartozó - Bögöte lakosságáról, templomának felszereléséről, javadalmairól. Egy érdekes vitáról, a pár-bér-ügyről is tudomást szerezhetünk, amely a bögöteiek és a plébános között éveken keresztül zajlott. Mindemellett a szerző érdekes adalékokkal szolgál a temetővel, a szobrokkal és az emlékművekkel kapcsolatosan, sőt a faluban tevékenykedő bábaasszony okról és neves papokról is értesülhetünk. A leírtak alátámasztása mellett a felhasznált irodalom és a jegyzetek hosszú sora tanúskodik. Szervesen kapcsolódik a 3. fejezethez, azt részletekbe menően tárgyalja a 4., a római katolikus elemi népiskola történetével foglalkozó tanulmány, szintén Dobri Mária tollából. Az előző részhez hasonlóan alapos, precíz munka. A Batthyány Ervin gróf bögötei éveit bemutató írás Kuntár Lajos - művelődéstörténész, könyvtáros, szerkesztő - kutatásainak eredménye. Rendkívül érdekfeszítő, olvasmányos darabja a kötetnek. A 20. század elején egy Ids vasi 78