Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

1. szám - ADATTÁK - Rúzsa Károly: A nagysitkei kastély története a XV-XVII. században

gyei Gyűrűs faluban keltezve levelét, Sitkey Gergely utasításokat küldött várnagyának, amelyben a szolgálatainak és költségeinek a tárgyában intézkedett. Mint hja, azért nem tartózkodik otthon, mivel pestis járvány dúl.

20 Mivel a levél címzése hiányzik, ezért a címzett nem állapítható meg. Koppány Tibor megállapítása szerint a castellumoknak, bármennyire is erődített építmények voltak, nem volt állandó fegyveres őrsége. Csnpán a kapnk őrzésére tartottak kis létszánni őrséget/

1 Ebből a megállapításból adódóan valószínűleg nem a nagysitkei castellnm várnagyának szól a levél, mivel ilyen rangú személy nem valószínű, hogy volt Sitkén. Mivel nem sokkal korábban Sitkey Gergely sárvári várnagy volt, ezéil esetleg az ottani helyettesének vagy esetleg rangemelkedése után utódjának írhatta a levelet. A következő fennmaradt írás még mindig csak egy nemesi kúriáról beszél, amely Nagysitkén állt. 1557-ben Nádasdy Tamás nádor felszólítja a vasvári káptalant, hogy idézze perbe Kissitkei Sitkey Gergely ellen Nagysitkei Sitkei Jánost és Mihályt. A panasz szerint Sitkey János rosszindulatból és testvérének felbujtására 1554-ben elfogadott és Nagysitkére, a nemesi kúriába hurcoltatott egy kissitkei jobbágs'ot, akit csak váltságdíj ellenében engedett szabadon.~~ Az írás tehát házról és nemesi kúriáról beszél. Ez Koppány Tibor művének megállapításai alapján valószínűsíthető, hogy egy megerősített nemesi kúria lehetett, azonban még nem érte el azt a szintet az erődítés, hogy castellumnak nevezzék. A következő említések már egyértelműen castellumnak nevezik a nagysitkei nemesi lakhelyet. 1607. május 17. körül a vasvári káptalan előtt Sitkey Ádám tiltakozást jelentett be a korábban testvére, Sitkey Péter által tett íassió ellen, amelyben 25 forintért a nagysitkei castellnm harmad részét és egy fél malmot adott át Sitkey Gáspárnak."'

1 10 nappal később a vasvári káptalan előtt újra megtette nyilatkozatát Sitkey Ádám. Tiltakozott, hogy testvére, Péter a Nagysitkén álló castellnm harmad részét és tartozékait, valamint egy malom felét eladta örök áron, 25 forintért Sitkey Gáspárnak, holott ezek a javak őt ugyanolyan jogon megilletik, mint testvérét. Egyúttal eltiltotta Sitkey Pétert a javak eladásától."

4 Úgy látszik, hogy Sitkey Péter komoly anyagi gondokkal küzdhetett ebben az időben, mert a tiltakozások ellenére további ügyleteket bonyolított. Május 27. körül Istvánffy Miklós nádori helytartó előtt 40 aranyforintért zálogba adta teljes részét Kissitkén, Nagysitkén és Tokorcson Marczaltői Katalin részére, akinek a férje Kissitkei Sitkey György volt."

5 Ebben nincs szó a castellumbeli részről, de a június 24-én kelt záloglevélben igen. Sitkey Péter a fülesi jószágának kiváltására és egyéb szükségleteire 300 forintot vett kölcsön Sitkey györgytői, zálogul adta a nagysitkei jobbágyait és a kastélvbeli részét a visszaváltásig."

0 Úgy látszik azonban, hogy Sitkey Ádámnak is voltak tervei a kastélybeli részével, mivel ugyanebben az évben a vasvári káptalan előtt Sitkey Péter felesége eltiltotta őt attól, hogy a javait, közöttük a kastélybeli részét elidegenítse Sitkey Gáspár részére."

7 Ezek az említések már egyértelműen castellumnak nevezik az építményt, amely Nagysitke faluban állt. Felmerül azonban a kérdés, hogy mi történhe12