Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)
1. szám - ADATTÁR - Nagy Miklós Mihály: Almásy László és a magyar katonautazók. - Jegyzetek Al-másy László Rommel seregénél Libyában című könyvének új kiadásához -
geográfia figyelme a háború, mint tudományos probléma felé fordult, és amikor a frontokon járt katonák zöme - köztük több geográfus is - ráeszmélt a földrajz és a hadügy szoros kapcsolatára. E felismerés már a háború kezdetén feltűnt a magyar földrajztudományban, és leghatározottabban Strömpl Gábornak, a későbbi évtizedek jeles geográfusának és barlangászának Földrajzi vonatkozások a háborúban című, öt részes, nagy tanulmányában öltött testet. 13 Strömpl a gyakorló geográfus és a frontot járt katona szemével látta a kor hadviselését, amelynek apró, szakmai fogásait földrajzi okokkal magyarázta. Tanulmánya attól vált egyedivé, hogy nem a háborút előidéző földrajzi okokat kutatta, nem pusztán hadszíntérleírást adott - mint geográfus kortársainak többsége -, hanem a katonai szakma mögött megbúvó földrajzi elemet kereste, előre jelezve a földrajzi gondolat és a hadügy közötti szoros összefonódást, amely a két világháború közötti, két magyar katonautazó írásaiban, majd pedig Almásy László életművében teljesedett ki. A két világháború közötti magyar katonautazók közül először Somogyi Endre nevét kell említetünk. Somogyi Endre, a modern magyar katonaföldrajz megteremtője, századunk húszas éveiben járt Törökországban, és ottani élményeit a korszak magyar katonai lapjában - a Honvédelemben - publikálta. 1 * E színes útleírások, amelyeket a lap sorozatként, majdnem egy éven át közölt, a magas földrajzi műveltségű katona úti élményeit tartalmazták. Vagyis azt, ahogy a modern kor, már a földrajzi gondolat jegyében nevelődött katonája látta a tájat, és abban együtt a geográfiai viszonyokat, valamint a társadalmat, de szemléletében mindenhol átütött a katona. E földrajzi látásmód pedig áthatotta a kor hadügyét is. Hiszen Somogyi más, a korszak katonapolitikai kérdéseivel foglalkozó írásai, 15 szintén a földrajzi gondolkodás hadügyön belüli előretörését bizonyította. De ugyanez mondható el Somogyi kortársának, a két világháború közötti évtizedek népszerű katonai szakírójának, Németh Józsefnek abesszíniai útinaplójáról is. Németh a harmincas évek olasz-abesszin háborúja után, olasz meghívásra járt az új gyarmaton, és hazatérte után úti naplóját, valamint a háború katonai elemzését tartalmazó tanulmányát a Magyar Katonai Szemle 1936-ban külön, tematikus számban közölte. 16 Itt látható erősen a geográfia és a hadügy összefonódása. Míg a korábbi magyar katonautazók vagy geográfiai, vagy katonai szemüvegen át nézték az eseményeket, a húszas évekre - Somogyi írásaiban, de főleg Németh naplójában - e két oldal egyre inkább közelített egymáshoz, és végül Almásy László munkásságában, 2. világháborús tevékenységében lépett szintézisre. ALMÁSY LÁSZLÓ, A KATONAUTAZÓ Almásy László afrikai expedíciói előtt már több magyar utazó is megfordult a kontinensen. Afrika megismerésében honfitársaink élen jártak, és közöttük több katona is volt. A fekete kontinens első - kalandos útjairól híres - utazója, Benyovszky Móric is félig katonaként járt Madagaszkáron 1773 és 1786 között. Őt pedig olyan magyar utazók követték, mint Magyar László tudós 50
