Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)
1. szám - ADATTÁR - Nagy Miklós Mihály: Almásy László és a magyar katonautazók. - Jegyzetek Al-másy László Rommel seregénél Libyában című könyvének új kiadásához -
utazónk Nyugat-Afrikában, gróf Teleki Sámuel vadászutazónk, és a Rudolf-, Stefánia-tó, valamint a Teleld-vulkán felfedezője vagy éppen Torday Emil, etnográfus utazónk, aki Közép-Afrika (a Kongó-medence) feltárásban szerzett érdemeket, hogy csak néhányat említsünk közülük. Almásy Lászlót megelőzően - a múlt század afrikai, gyarmati háborúinak, valamint az 1. világháborúnak köszönhetően - több magyar katona is megfordult az afrikai kontinensen. A századforduló angol-búr háborújában (18991902) pályatársaik mellett két olyan magyar katonatiszt is járt - Bulyovszki Károly és Szigethy Lajos -, akik hazatértük után útleírást publikáltak élményeikről. Bulyovszki, aki korábban hivatásos katona volt, az angol-búr habom kitörésekor azzal a szándékkal lépett ki a hadseregből és hagyta el hazánkat, hogy belép a biu fegyveres erők kötelékébe. Pretoriába megérkezve - látva az ottani kaotikus állapotokat - iigy döntött, hogy inkább haditudósítóként vesz részt a háborúban. A hadszíntérről hazaküldött írásait a Magyar Hírlap 1900 és 1901-ben közölte, majd pedig kötetté összerendezve az Athenaeum Részvénytársaság 1901-ben adta ki. 17 Hasonlóképpen haditudósítóként vett részt a háborúban Szigethy Lajos is, akinek útleírását a soproni Röttig Gusztáv Könyvnyomdája 1902-ben jelentette meg. 18 E két útleírás érdekessége, hogy a háborús események ismertetése mellett a szerzők figyelmét elsősorban a geográfiai és néprajzi viszonyok kötötték le. A katonai utazás történet szempontjából pedig a Bulyovszki-féle mű két külön érdekességgel is szolgált; az első az, hogy kötetében említést tett a búr hadseregben szolgáló néhány magyarról és azok közül ötöt meg is nevezett, a második pedig az, hogy Bulyovszki már nem elégedett meg a katonai események és a földrajzi viszonyok leírásával, hanem egyfajta hadtudományi kutatómunkát is végzett. Ez utóbbit bizonyítja, hogy könyvének két utolsó fejezete kimondottan a hadtudomány érdeklődésére számot tartó kérdéseket vizsgált; leírta és értékelte a búr hadsereg szervezetét, valamint tapasztalatait a „füsttelen lőpor hatását illetőleg ...". De Almásy előtt magyar katona harcolt az 1. világháború idején is Afrikában. A valamikori német gyarmat - Német Kelet-Afrika - területén Debreczeni Gyula vett részt az angol csapatok elleni hadműveletekben és a háborút követően erről rövid, színes útleírásban számolt be. 19 Debreczeni Ids füzete elsősorban néprajzi és vadászleírásokat tartalmazott, valamint néhány érdekes részletet a háború véres mindennapjaiból. Geográfiai szempontból nem sokat adott, de színes elbeszélései, az afrikai harctér apró dolgainak leírásai miatt kiadásakor minden bizonnyal kedvelt olvasmány lehetett. Az Almásyt megelőző, Afrikában járt magyar katonautazókról szólva pedig nem felejthetjük el báró Fischer Lajost, aki az elsődlegesen tudományos céllal utazó magyar katona típusát testesítette meg, és egyben a magyar katonai utazástörténet mártírja is. Fischer a múlt század kilencvenes éveinek elején főhadnagyként szolgált a császáii és királyi 6. huszárezredben, amikor 51
