Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

4. szám - ADATTÁR - Komjáthy Kálmán: „Béres vagyok béres ..." - Emlékképek a majori életből -

KOMJÁTHY KÁLMÁN „BÉRES VAGYOK BÉRES ..." - EMLÉKKÉPEK A MAJORI ÉLETBŐL ­A címül szolgáló, béresek életéről szóló népdal következő sora - „hej, itt az új esztendő, jön a szekér értem" - hűen tükrözi azt a bizonytalanságot és ki­szolgáltatottságot, amely nemcsak a béresek, hanem a majorok minden lakó­jának az életét meghatározta. De milyen is volt a majori élet? Ezt próbálom az emlékeim alapján felidézni. A Batthyányak által létrehozott Könnend környéki majoroknak az „Uha­rek n volt a központja. Nevét az évtizedeken keresztül bérlő Uharek uraságtól kapta. Valószínű, hogy a központi szerepe miatt voltak benne emberségeseb­bek a lakáskörülmények, a többihez viszonyítva. A lakóinak élete - a mássá­ga ellenére is - csak majori lehetett, amire a látástól vakulásig tartó munka, a zártság, a kiszolgáltatottság volt a jellemző. A nagybirtokrendszer felbomlása után merőben megváltozott a majorok szerepe. Többségük hamarosan meg is szűnt: a lakói igyekeztek mielőbb va­lamelyik településre költözni. A majorokban különös élet folyt. Ezt tulajdonképpen a különféle munkát végzők maguk alkotta rangsorolás, a foglalkozás szerinti rétegeződés alakítot­ta ki. A letűnt világról, a majorokban élőkről és körülményeikről ad mozaik­képet az írásom. Az intéző, inkább csak ünnepnapokon volt látható, mert az utasításait a kocsisok és a béresgazda számára már előző este kiadta. A gazdatiszt a jó­szágkormányzói pozíciót is betöltötte és közvetlenül a nagyságos úrnak és Si­pos tanácsos úrnak tartozott beszámolóval a gazdaság helyzetéről. A további­akban az intéző csak ellenőrzött és végezte az irodakisasszonnyal az admi­nisztratív munkát. A kocsigazdák hajnali 3-4 órakor járták végig az épületeket és a kocsisok szállásainál „Kocsisok. 3 óra. etetni!" kiáltás után botjukkal jó nagyokat ütöttek az ajtókra. A cselédlakásolaiál egy nagyobb méretű konyhához két szoba tartozott, vagyis a közös konyhában két család kapott helyet, egy-egy szobával. A zsúfoltság nagyon nagy volt, mert majdnem minden családnál legalább 3, de inkább 7 gyermek nevelkedett. A rangsorban az intéző, a béres és kocsigazda után a kovács, a bognár, a kőműves, a cserepes és a gépész következett. Utánuk jöttek a parádéskocsi­sok, majd a csődörösök és bikások. Ebben a rangsorban érződött a munka ne­67

Next

/
Oldalképek
Tartalom