Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

4. szám - ADATTÁR - Orbán Róbert: „Őrségi falvak" Somogyban. - Adatok az őrségiek Somogyba településéhez a XVIII. század elején -

fáról a Gálok, Bertókok. Vesére az 1700-as években nemcsak őrségiek, hanem vend anyanyelvű lutheránusok is érkeztek. Inke Ahogy Vese, Inke is azon somogyi települések közé tartozik, amelyik a török megszállás ideje alatt is lakott volt.

59 A Somogyba költözött és itt megtelepedett Őrségiek maradtak legközelebb egykori otthonukhoz. A viszonylagos földrajzi közelség folytán valószínűleg ők tudták tartani a leginkább a kapcsolatot az otthon maradottakkal, A szalafői Tamaskó János és Laczó Péter 1734-ben azt vallották, hogy „bizonyos ember" Kanizsán beszélgetett az Őrségből elszököttekkel, aki azt mondta, hogy csak „egy Prédikátort engednének meg az Eörs égiek [ne] k tartanyi sokan vissza gyünnének"'.

ÜO Inke 1754es összeírásában

01 szereplő nevek közül itt csak azokat soroljuk fel, amelyekről biztosra vesszük, hogy az Őrségből származtak: László Ferenc (Szalafő), Ferencz Ádám (Bajánháza), Csippán Pál (Senyeháza), Csizmazia István (Kerkáskápolna), Csippán András (Senyeháza), Domaföldi Dániel

02 (Bajánháza), Tüske Péter (Pankasz vagy Nagyrákos), László András (Szalafő), Dávid György özvegye (Dávidháza), Szalafei Miklós™ (Szalafő?), Szakái Mihály (Senyeháza), Berkes György (Kerkáskápolna), Berkes Mihály (Kerkáskápolna). A fahi, bár közelebb volt az Őrséghez, mint Magyaratád, a vallásgyakorlás tárgyában még sem volt olyan szerencsés, mint amaz. 1754 körül a vármegye a reformátusoktól a templomot és az iskolát erőszakkal elvette. Három gazdát a tapsonyi börtönbe zártak és csak az után engedték őket szabadon, hogy katolikussá lettek. m Amíg az előző három falu 18. századi népességének zöme őrségi eredetűnek tekinthető, Inke lakosságának legfeljebb fele érkezhetett az Örségből. Bár már az 1728-as összeírásban szerepeltek olyan családnevek, amelyek őrségi eredete nem kizárható (László, Baracska), az első biztos adatok mégis az 1732 utáni időből származnak. A Szalafey név már az 1728-tól megtalálható a csurgói összeírásokban. m Giye Az 1728-as gigei tizedjegyzékben felsorolt nevek, a Göcsejben gyakori Pais név Idvételével, mind olyanok, amelyek az Őrség és környékének reformátnssága körében is gyakoriak voltak. (Tolvai, Kardos, Szép, Rigó, Farkas) Tehát, a gigeiek egy része még az 1732-es megszállás előtt érkezett az Őrségből. Az 1700as évekből a gigei és a magyaratádi református közösség kapcsolatairól vannak adataink. A nevek alapján megállapítható, hogy mindhárom község első őrségi telepesei nagyobb részt az őrség déli részéről és az azzal szomszédos Velemér környékéről érkeztek. Ez azért is érdekes, mert Gige annak ellenére, hogy nem főútvonal mellett található, beleesett az őrségi fazekasok egyik útvonalába. A Velemér környéki fazekasok körében pedig korábban élt egy mondóka, amelynek mára csak egy foszlánya maradt fenn, amely így kezdődött: „Gige, Mike, Kadarkút ... "

m 41