Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

4. szám - ADATTÁR - Orbán Róbert: „Őrségi falvak" Somogyban. - Adatok az őrségiek Somogyba településéhez a XVIII. század elején -

Somogyszil Szilben már 1728-ban őrségi neveket írtak össze. Ballá Mihály, Bekes György, Bekes Márton, Tolvaj Márton, Illés György és Soós István tehát még az Őrség megszállása előtt települhettek át a Kerka menti őrségi falvakból, illetve Velemérről.

07 Őrségi nevek az 1700-as években elszórtan más somogyi református településeken is megjelentek. 1728-tól Okorágon

08 Csippán és Sipos nevűek, 1735-től Kőröshegyen''

9 a Kapomakyak, majd 1754-től kezdődően Balatonberényben

70 a Baksák és Rigók tűntek fel. Elszórtan evangélikus őrségieket is találunk a nyugat-somogyi falvakba, Sandra, Liszóra, Porrogra települő vendek között is. Néhány évtizedig még biztosan élt a kapcsolat az itthon maradottak és az elköltözöttek között. Amikor még a rokoni szálak szorosabbak voltak, a Somogyban élők aligha mertek hazalátogatni. Az Orci környékén élők részére a kapcsolattartást a nagy távolság is nehezítette. A megye nyugati részén élők gyakrabban találkoztak a „hazaiakkal". Kezdetben talán a kapcsolattartásra okot adó alkalom volt az őrségi fazekasok Somogyba járása is. A magyarszombatfai, gödörházi gerencsérek még a 20. század első felében is útra keltek cseréppel megrakott szekereikkel, hogy árujukat Somogyban gabonára cseréljék. Tudjuk, hogy ezeken a több napig tartó utakon olyan településeket is felkerestek, ahol az Őrségből elszököttek leszármazottai éltek. Sajnos, ezekről a somogyi „utazásokról" a szükségesnél kevesebb információval rendelkezünk. Nem tudjuk, mikor kezdődtek, de valószínűleg csak Somogynak a török alóli felszabadulása után. Adatok hiányában csak feltételezni tudjuk, hogy a somogyi „cserekereskedelem" rokoni látogatásokkal kezdődött. Ezzel a sajátos árucserével kapcsolatos korai adatot találunk az 1811-es kercai református anyakönyvben: „Szombatfai Kori Mihály, ki Somogyból eleséget hozván. Kis Kanisán mikor lejött volna az ereszkedőről szekere felborult és a földre szoríttatva meghalt."

71 Egy másik fazekas falu Gödörháza és Somogy kapcsolatával összefüggő, elgondolkodtató adatot közölt Gayer Gyula Gödörháza. Egy elhagyott falu életrajza című, 1936-ban megjelent tanulmányának egyik lábjegyzetében. „A betyárvilág emlékeként a gödörházi bírót egy öreg somogymegyei ember figyelmeztette, hogy a métneki erdő egy helyén kút (forrás) van. Az idevalók ezt nem ismerték. Ugyanez az öreg ember igen érdeklődött az iránt, megvan-e még egy bizonyos odvas nagy tölgyfa, melybe ő alkalmilag egyes-más holmiját (fegyver) szokta elhelyezni."

74 Amint látjuk, a történetben, amelyet nyugodtan tekinthetünk legendának is, megjelent az „öreg somogymegyei ember", aid nagyon jól ismeri a környéket, a körülmények szinte sejtetik, hogy közelebbi köze volt ehhez a vidékhez. Meglepő véletlen, hogy a Magyaratádon született Pataky László, éppen 200 évvel az Őrség megszeillása után, 1932-ben került Kercára református 42