Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

4. szám - ADATTÁR - Vértes Ernő: Csillagászattörténeti kutatások Vas megyében

A herényi Asztrofizikai Obszervatórium legújabb kori tudományos értékelése és alapítóinak szakmai méltatása az intézmény magalapításának 100. évfordulóján 1981-ben történt meg, egy nemzetközi tudományos konferencia keretében.

31 Az obszervatórium miiltjára és alapítóinak munkásságára vonatkozó kutatások ezután sem szüneteltek. 1983-ban, az Obszervatórium parkjában felépült az egykori herényi csillagvizsgáló meridián-házának rekonstrukciója és korszerű műszerekkel felszerelve amatőrcsillagászati megfigyelő és bemutató csillagvizsgálóként kezdte meg működését.

28 CSILLAGÁSZOK ÉS TERMÉSZETTUDÓSOK VAS MEGYÉBEN a:i KáldyÁdám (1765-1820) Kéthelyen született. Először, mint Ágoston rendi szerzetes, később világi papként működött Ausztriában. Csillagászati és kozmogóniai értekezéseket írt német nyelven. Legjelentősebb műve: Unser Sonnensystem nach mathematischphysikalischen und chemischen Grundsätzen bearbeitet. Bécs, 1820.

~

4 Hollósy Jusztinián (1819-1900) Nagyszombatban született polgári családból. Középiskolai tanulmányait a nagyszombati és a pozsonyi gimnáziumokban végezte. 1835-ben a pannonhalmi Szent Benedek rend tagja lett. Bölcseleti tanulmányokat Győrött és Bakonybélen folytatott, ahol tanári oklevelet nyert. További négy éven át hittudományi tanulmányokat folytatott Pannonhalmán, majd Pesten szépművészetek és bölcselettudományokból doktorált. Tanári pályafutását Győrben kezdte, Pannonhalmán, később Sopronban folytatta. Mint tanár a természettudományok, különösen a természettan művelésére szánta el magát. Számos német nyelvű tankönyvet fordított magyar nyelvre, és 1861-ben megírta önálló művét „Népszerű csillagászat" címen. 1863-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta. Székfoglalóját a „Távcsők történelmének vázlata" címmel tartotta meg. A pannonhalmi főmonostor alpeijeként és a főiskola igazgatójaként jelentős érdemeket szerzett. 1874-ben a rend a dömölki apáti székébe emelte. Az ország legismertebb búcsújáró helyén, KisCellben hitbuzgalmi tevékenységével tüntette ki magát, de itt sem szűnt meg a természettudományok iránti érdeklődése. 1874-ben jelent meg ííjabb kötete „A naprendszer égi testének legősibb fejlődéséről" címmel. A rend székházának homlokzatára napórát tervezett és készített. Tagja volt az Osztrák Meteorológiai Társulatnak, meteorológiai megfigyeléseit haláláig szorgalmasan végezte. 1900. január 24-én, 81 éves korában hunyt el, Kis-Cellben helyezték örök nyugalomra.

25 Kunc Adolf (1841-1905) Sálon, a mai Hegyhátsálon, született. Édesapja uradalmi erdőtiszt volt. Szüleit korán elveszítette. A rendkívül jó képességű fiú először a keszthelyi pre18