Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

4. szám - ADATTÁR - Vértes Ernő: Csillagászattörténeti kutatások Vas megyében

montrei gimnáziumba került, felsőbb tanulmányait a szombathelyi premont­rei gimnáziumban végezte. Fiatalon, 1857-ben lépett a premontrei rend tagjai sorába. 1860-ban dicséretes eredménnyel érettségizett, és különösen kitűnt matematikai, fizikai ismereteivel. Gyakorló tanárként tevékenykedett Keszt­helyen illetve Szombathelyen. 1867-ben a budapesti egyetem bölcsészkarán fizikából és matematikából tett tanári vizsgát, 1869-ben doktorált. Mind a ta­nári, mind a gyakorlati tevékenységében felismerhető volt az a törekvés, hogy a kor technikai vívmányait a társadalom érdekében a gyakorlatba átültesse. Erre utalnak az 1880-ban - a Gothard fivérekkel együtt - a nagy távolságú te­lefon összeköttetés megteremtése érdekében elvégzett kísérletei. A csillagá­szati oktatás modernizálására saját költségén csillagászati távcsővel szerelte fel a gimnáziumot. Nag}' szerepe volt abban, hogy a Gothard fivérek európai mércével is korszerűnek mondható obszervatóriumot hoztak létre herényi biilokukon. Elhatározásukban fontos szerepet játszott az, hogy Kunc Adolfot 1880-ban Gothard Jenő elkísérte európai tanulmányútján, melynek során megtekintették Bécs, München, Konstanz, Schaffhausen, Zürich, Luzern, Basel, Strassbourg, Párizs, London, Brüsszel, Köln, Mainz, Frankfurt, inté­zeteit. Természettudósi, pedagógiai - a rend érdekében végzett - munkássá­gáért számos magas kitüntetésben részesült.* 0 Palatin Gergely (1851-1927) Kőszegen született polgári családból. Általános iskoláit Vásárosmiskén, gimná­ziumi tanulmányait a kőszegi bencés illetve a szombathelyi premontrei gimná­ziumokban kezdte. 1870-ben Pannonhalmán öltötte magára a Szent Benedek rend ruháját. 1873-ban a győri bencés gimnáziumban érettségizett. Teológi­át, majd a rend pannonhalmi főiskoláján természettant tanult. 1877-ben ál­dozópappá szentelték. Ezt követően a győri gimnáziumban tanított, majd, hogy a rend főiskoláján tanárként oktathasson, matematikai és fizikai tudá­sát a pesti tudományegyetemen fejlesztette. Analízist, elemző mértant, felső mennyiségtant, geometriát, kísérleti fizikát, fényelméletet, optikát, hőtant, mágnesességet és időmérést tanult, mindezek mellett a műegyetemen, mint rendkívüli hallgató - Petzvál Ottó, Eötvös Loránd, Szily Kálmán tanítványa­ként - matematikával, fizikával, analitikus mechanikával ismerkedett. Tanul­mányai végeztével kinevezték a pannonhalmi főiskola tanárává, ahol 1927­ben bekövetkezett haláláig működött. Érdeklődése az optikai rácsok készíté­sére, a légköri elektromosság és a viharjelzésre, illetve a geodéziára terjedt ki. Kőszegen és a kőszegi hegységben végzett hely- és magasság mérései, földrengés és viharielző műszerkonstrukciói jelentősek. Publikációi a Mate­matikai és physikai lapokban, a Természettudományi Közlöny, a Pannonhalmi Főapátság Főiskolai Évkönyve, a Győri Közlöny és a Raaber Kalender hasábja­in jelentek meg. Kitűnő fotográfus volt, közel ezer felvétele maradt fenn. Mint fizika tanár 1896-ben rekonstruálta Röntgen kísérleteit, de a-'fend iskoláinak fizika szertárait számos saját tervezésű és készítésű eszközzel gazdagította. 27 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom