Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

3. szám - ADATTÁR - Ilon Gábor - Hamvas Ildikó - Marosszéki Borbála: Adatok Vas megye avar kori és IX. századi településtörténetéhez. - Előmunkálatok Vas megye régészeti topográfiájához - II. rész

igen beszélhetünk importált edényekről. Az edények sok esetben jellemző lyukacsos felülete kiégő szerves adalékanyagot sejtet, ami tehát általánosan alkalmazott fazekaseljárásnak tekinthető. Az egyéb részlet- és pontosításra szoruló kérdések - pl. műhely és ellátó körzete - megválaszolását csak a töredékek műszeres petrográfiai és nyomelem vizsgálata után remélhetjük. A 9 + 16 település kapcsán 6 esetben - Kőszegfalva, Ják, Zalák, Répcelak, Molnaszecsőd, Mesteri - lehet a lassúkorongra következtetni. A többi helyen csak a korongolás tényét lehetett megfigyelni, de a korong milyenségét - gyors vagy lassú - nem tudtuk eldönteni, illetve inkább gyorskorongot feltételezünk. Óvatosan tehát talán megállapítható, hogy a késő avar korra az archaikusabb - lassú/kézi - korong használata már nem igazán jellemző a megye területén. Ilyen hipotetikus megállapítás után már nem annyira feltűnő és inkább érthető a kézzelformált és az utánkorongolt cserépedények hiánya. Elképzelhető azonban, hogy ez utóbbi megállapítása ismereteink hiányosságával magyarázható. A telepeken a fazekasok valószínilleg egyidőben használhatták a lassú- és gyorskorongot, ahogy ezt a zalaki (19) nagyobb mintának köszönhetően feltételezhetjük. Miután többségében edénytöredékek és nem ép edények vizsgálatával foglalkoztunk, nehéz általános következtetéseket levonni egyes lelőhelyek fazekasainak díszítőeljárásaira. A későbbiekben tehát okvetlenül szükséges bevonnunk a vizsgálatokba a temetkezések kerámia mellékleteit. A 2. térkép összeállítása tehát inkább csak tájékoztató jellegű és érdekes. Az általánosan elteijedt hullámvonalkötegek és hullámvonalköteg(ek) + vonalköteg(ek) kombinációja mellett egyedi megoldásnak számít Kőszegfalva (1. térkép 1, 2. térkép) egymást keresztező motívumai és Kisunyom (1. térkép 11, 2. térkép) benyomkodott + hullám vonalköteg + vonalköteg díszítése. Az égetésnek változatos megoldásait alkalmazták, hiszen a fekete színű cserepek redukciós, a szürkék neutrális, a vörös és barna különböző árnyalatai oxidációs eljárásról vallanak. Ha összevetjük a terepbejárásokon gyi'íjtött töredékekből kiszerkeszthető edények méretadatát a temetkezésekből közölt ép cserepekével, megállapíthatjuk: az előbbiek - Kőszegfalva, Gencsapáti, Mesteri, Répcelak, Zalák nagyobbak voltak. Ebben a praktikusság - pl. tárolás, főzés - szempontja miatt semmi meglepő nincs. Az viszont érdekes, hogy ezek a nagyobb űrtartalmú edények valószínűleg soha nem kerültek sírba. Utóbbi felvetésünk azonban további, a temetők edénymellékleteire is kiterjedő vizsgálatokat igényel. Településtörténeti feltételezések A megye teriiletéről a mai napig összesen 35 avar kori - 9. századi lelőhelyet ismerünk. Ebből 6 bizonyosan, 4 valószínűleg temetőre vonatkozó adat. 9 helyen bizonyosan, 16 esetben feltételezhetően településre utaló nyomokat találtak. 3 hely esetében pedig nem dönthető el, hogy temetőre, avagy településre utalnak-e a begyűjtött szórványleletek, (A lelőhelyek száma azért nem azonos a mai települések számával, mert több esetben egy település határából temetőt és településnyomot is ismerünk!) A lelőhelyek elhelyezkedéséből 26