Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

2. szám - ADATTÁR - Ilon Gábor - Hamvas Ildikó - Marosszéki Borbála: Adatok Vas megye avar kori és IX. századi településtörténetéhez. - Előmunkálatok Vas megye régészeti topográfiájához - I. rész

ni. A felhasznált agyag iszapolása (soványítás) és kidolgozása is fontos sajá­tossága az edénynek. A gyorskorongolt kerámiák anyaga a legfinomabban előkészített. A soványítás mértékének kategóriái a soványítóanyag szemcse­átmérője szerint: finoman iszapolt, kissé soványított, közepesen soványított, erősen soványított és durván soványított. 25 A soványítás jellege erősen befo­lyásolja az edény felületének kidolgozhatóságát, és a kész edény funkcióját is. 26 A korongolatlan avar kerámiák felületét gyakran vékony agyagmáz ím. slip bo­rítja. Jellemző a bekarcolt, néhány típusnál a bepecsételt díszítés. A kiégetés minőségére a kerámia színe és keménysége utal. Az oxidált égetés sárgás-vö­röses, a neutrális égetés szürke, a redukált égetés szürkés-fekete vagy fekete színt eredményez. Az árnyalatok nélküli egységes szín kialakulását azonban csak jól megépített fazekaskemencében töiténő égetés során lehet elérni. Az avar kori kerámia utóbbi évtizedekben egyre intenzívebbé váló kutatá­sát a hiteles ásatásból szaunázó leletanyag megnövekedése eredményezte. Megyénkben túlnyomórészt a fekete, szemcsés, korongolt, hullám-, és víz­szintes vonalkötegdíszes kerámiák előkerülése a jellemző, ami a késő avar kor terméke — állapította meg Vida Tivadar. Ez a típus 7. század utolsó har­madábanjelenik meg, 27 de még a 9. században is fellelhető. 28 Ebben a tanulmányban, mely egy készülő nagyobb dolgozat része, első­sorban a terepbejárások során talált avar kori telepkerámiával foglalkozunk. Az avar kori telepkerámia típusairól, és területenkénti elteij édeséről pontos ismereteink nincsenek, mivel kutatása még kezdeti stádiumban van. Vas me­gye teriiletén a telepi leletanyag kizárólag terepbejárásból származik. Ez a tény tovább nehezíti munkánkat. Problémát jelent még a kutatásban, hogy az egységes terminológia, az edények azonos ismérvek szerinti alaki és techno­lógiai jegyeinek leírása csak most van kialakulóban. Ez a hiányosság proble­matikussá teszi az egyes korszakok kerámiái közötti összefüggés vizsgálatát is. A késő avar kori kerámiákat ezért időnként nehéz biztonsággal elkülöníte­ni a későbbi, 9-10. századi kerámiáktól, hiszen a fazekashagyományok felté­telezhetően ugyam'igy továbbéltek, ahogy azt a vaskohászati ismeretek eseté­ben már bizonyították. 29 Munkánkban ezért - ha ismereteink lehetővé teszik ­utalunk az avar kort követő korok (Árpád-kor, középkor) közeli jelenlétére. Dolgozatunkban a Vas megye területén előkerült avar kori telepanyag kerá­miáit külső, látható (makroszkopikus) jegyei alapján vizsgálva megpróbáljuk egy egységes (Vida Tivadar) terminológia szerint és részletesebben leírni. A MINTÁK MEGSZERZÉSI MÓDJÁRÓL, A TEREPBEJÁRÁSRÓL Mielőtt rátérnénk a lelőhelyek és a tárgyi leletek ismertetésére, célszerűnek tartjuk, ha röviden bemutatjuk azon módszerek egyikét, amellyel a települé­sek régészetileg is lokalizálhatok. Röviden betekintést nyújtunk a módszer alkalmazásának Vas megyei történetébe. El kell fogadnunk azt az alapvető tételt, hogy az ember múltja tökélete­sen soha nem lesz megismerhető, viszont az egyre nagyobb mennyiségben feltárható és feltárandó források segítségével egyre pontosabb kép re­22

Next

/
Oldalképek
Tartalom