Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)
2. szám - ADATTÁR - Ilon Gábor - Hamvas Ildikó - Marosszéki Borbála: Adatok Vas megye avar kori és IX. századi településtörténetéhez. - Előmunkálatok Vas megye régészeti topográfiájához - I. rész
dolt korongolatlan kerámia használata a mindennapokban is elterjedt volt, ugyanis nagy számban került elő telepekről is. A mellékletként eltemetett edények minősége és típusa általában nincs összefüggésben a halott társadalmi helyzetével. 18 A kerámia törékeny, nehezen szállítható, ezért többnyire a helybenhasználat a jellemző. A kerámiavizsgálatok egyik legfontosabb célja az, hogy megpróbálja szétválasztani a helyi és az idegen elemeket. A kerámiaformák és a gyártástechnika változása a kulturális átalakulás folyamatának tanulmányozására alkalmas. 19 Minden esetben alapvető szempont a kerámia elterjedésének földrajzi lokalizálása, és a szomszédos területek edényeinek formai és technológiai kapcsolatának tanulmányozása. A kutatás szempontjából meghatározó fontosságú a telep-, és sírkerámiák összehasonlító elemzése. Mivel a sírkerámiák nagyobb valószínűséggel maradnak fenn ép állapotban, ezért vizsgálatukból következtetéseket vonhatunk le a telepkerámiákat illetően a tipológiára, kronológiára és technológiára vonatkozóan. Az egykori edénymiívességről a teljesebb képet a telepkerámiák nyújtanák, de mint említettük, ezek többnyire törött állapotban kerülnek elő, ezért az ép síredények azok, amelyek alapján a telepkerámiákat formához lehet kötni. 20 Bármelyiket is vizsgáljuk tehát, ugyanakkora figyelmet kell szentelnünk a másiknak is. Célunk a most publikálásra kerülő telepkerámia közreadásával hozzájárulni a kutatás elmélyüléséhez. Annak ódiumát is vállaljuk, hogy tévedünk és a késő avar kori, avar kor végi és a 9. századi Karoling kerámia szétválasztása igazából a jövő kutatóinak feladata lesz. 21 VIZSGÁLAT ÉS RENDSZEREZÉS Az avar kori edények rendszerezésénél a Vida Tivadar által felállított, az alábbi öt fő szempont szerinti feldolgozásra törekedtünk (több-kevesebb sikerrel): forma, gyártástechnológia, funkció, területi elterjedés és kronológia. 22 A vizsgálatnál figyelembe vett edényadatok egész edények esetében a következők: magasság, belső-, és külső szájátmérő, vállszélesség, fenékátmérő. A száj- és fenékátmérő megfelelő töredék esetében szerkesztéssel hozzávetőlegesen megállapítható. Tanulságos lehet még az edények súlyának és űrmértékének vizsgálata is. Töredékes telepkerámiák esetében a legtöbb információt az edényről a technológia adja, ezért igen fontos az alapos technológiai leírás. Cseréptöredékek esetében a mérhető adatok, melyekből a technológiára lehet következtetni a falvastagság és a soványítás mértéke. Gyártás technika szempontjából az alábbi csoportokra oszthatók a kerámiák: korongolatlan, lassúkorongolt, gyorskorongolt és utánkorongolt. 23 A lassűkorong a kézzel, a gyorskorong a lábbal meghajtott korongot jelöli, az utánkorongolás pedig a kézzel megformált edények utólagos, korongon történt kiigazítását jelenti. 2 * Az utánkorongolt edény megjelenésében a lassúkorongolt edényhez hasonlít. Nehézséget jelent a kézi-, vagy lassiikorongon készült edények elkülönítése. Ezt a szempontot inkább az ép kerámiák vizsgálatánál lehet figyelembe ven21
