Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)
1. szám - ADATTÁR - Zágorhidi Czigány Balázs: A domonkos rend megtelepedése Vasváron. I. rész - Hagyományok és történetírói vélemények -
IV. Béla vadászkastélyából épült át, s az épület dél-nyugati sarkán álló torony ennek maradványa lenne. 14 Gerdenich Móric említett kéziratos munkájában az alapítás körülményeinek vizsgálatánál szintén említést tesz a helyi hagyományról, mely szerint Béla király a tatárok elől menekülve 1242-ben Vasváron fogadalmat tett a kolostor megalapítására. 15 A századfordulón Barabás István és Nóvák Mihály is beszámolt több helyi hagyományról, melyek a király elpusztult vára helyén alapított kolostorról, a Királyhegyről mint IV. Béla szőlőjéről, továbbá a király halastaváról és halászházáról szólnak. 16 A hagyomány erősségét mutatja, hogy a 19. század végi utcanév-rendezés során a Főtér - IV. Béla tiszteletére - a Béla tér nevet kapta. 17 Az egyháztörténet kutatói sokáig még ennyit sem tudtak a vasvári kolostorról. A magyar szerzetesrendek középkori házainak első számbavétele az 1629. évi nagyszombati zsinat alkalmából készült el. A kolostorjegyzékben - melyet általában Pázmány Péter nevéhez szoktak kapcsolni - szerepel ugyan a vasvári kolostor, de mint általában az egész domonkos rendről, erről a házról sem árul el közelebbit. 18 A magyarországi domonkos rendtartomány újjászervezője és első történetírója, az olasz származású Sigismondo Ferrari, 1637-ben kiadott munkája - bár részletesen foglalkozik Vasvárral (tőle ismerjük a kolostor első leírását) - az alapítás körülményeiről nem tud közelebbit; a vasvári ház bemutatásánál középkori adatot nem is ismertet, bár az általa közölt középkori kolostorjegyzékek mindegyikében szerepel Vasvár. 19 A 17-18. századi rendi történetíróknak sem voltak bővebb ismeretei a vasvári, és általában a magyarországi kolostorok eredetéről. Ezt jól szemlélteti az a Raimund Fitzing osztrák domonkos szerzetes (tl721) által összeállított kézirat, amely szerint a vasvári kolostor egykor női zárda volt, de a tatárok és törökök teljesen lerombolták, emlékeit pedig elpusztították, így sem az alapítás évéről, sem az alapítóról nem tudni közelebbit. 20 A 19. századi rendi névtárakban azonban már részletesebb adatok, köztük az 1244-es alapítási dátum, szerepelnek. Az általam fellelt legkorábbi, történeti adatokat is tartalmazó, schematizmus az 1854. esztendőre készült, s kisebb kiegészítésekkel lényegében a fentiekben bemutatott 1700 körüli kéziratos háztörténet adatait tartalmazza. Hosszabb-rövidebb terjedelemben ugyanezen adatok szerepelnek a névtárakban a legújabb időkig. 21 A szombathelyi egyházmegye 1829. évi schematizmusa - amely elsőként tartalmaz történeti adatokat is - a rendház alapítását IV. Bélához köti, az alapítás évét pedig 1238 körüli időpontra teszi. 22 A vélekedés eredetét nem ismerjük, de ez az adat a későbbiek során is feltűnik itt-ott, így pl. Vasvár történetének első összefoglalásában Nóvák Mihálynál. 23 Általában a 18-19. századi történeti és geográfiai munkák nem is nagyon tudnak a vasvári kolostorról. 2 * Elsőként, 1851-ben Fényes Elek érinti a ko63
