Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)
1. szám - ADATTÁR - Zágorhidi Czigány Balázs: A domonkos rend megtelepedése Vasváron. I. rész - Hagyományok és történetírói vélemények -
lostor történetét, rövid áttekintésében alapítását - nyilván az egyházmegyei schematizmus nyomán - 1238-ra teszi és IV. Bélához kapcsolja. 25 Jellemző módon nem szerepel a kolostor Rupp Jakab nagy összefoglalásában, amely az 1870-es években vette számba az ország egyházi intézményeit. 26 Az 1860-70-es években készült egyéb egyházi jellegű összefoglalások tudnak ugyan a vasvári kolostorról, de történetét részletesen nem tárgyalják, Karcsú Arzén 1867-ben 1238-ra, Szőllőssy Károly pedig 1878-ban 1244-re datálja a kolostor alapítását. 27 1867-ben vált széles körben ismertté a rendház korai történetének legfontosabb dokumentuma, Roland nádor már említett oklevele. A forrást - az eredeti példány alapján - kiadó Nagy Imre a nádori oklevél keltét helyesen adta meg (1254. szeptember 29.), 28 az átírt királyi oklevelet kissé tág időhatárok között, 1243-1253-ra datálta. 29 Balics Lajos egyháztörténetében már ezen forráskiadás alapján került be a vasvári kolostor, bár a szerző az oklevél - kissé pontatlan - ismertetésénél dátumot, nem ad meg. 30 A domonkosok magyarországi megtelepedéséről az eddigi legalaposabb feldolgozást Pfeiffer Miklós készítette, érdekes módon azonban pontosan Vasvár esetében nem vette figyelembe a korábbi kutatások eredményeit, s a kolostor első említését - Roland nádor oklevelének Vasváron lévő hibás másolata alapján - 1244-re tette. 31 Ezzel tovább öröklődött a fentebb már említett tévedés. Ugyancsak ezt a dátumot adja meg első említésként Harsányi Lajos, 92 Böte Koméi," és ezt használja vizsgálódásainak kiindulópontjául Fehér Mátyás is. 3 * Fehér Mátyás munkájánál érdemes hosszabban elidőzni, az ő érdeme ugyanis, hogy egyrészt felhívta a figyelmet Nagy Lajos király 1364. évi oklevelére, amely - IV. Bélára való hivatkozása révén - esetleg bővítheti a kolostor alapításával kapcsolatos források sorát, 35 másrészt ezideig csak ő tett kísérletet arra, hogy pontosan meghatározza az alapítás idejét. A datáláshoz a rendi nagykáptalanok házalapítási engedélyeit próbálta felhasználni. A 13. századi nagy káptalanok majd teljes egészében fennmaradt jegyzőkönyveiben ugyanis 1240 óta rendszeresen szerepel, hogy az egyes provinciák hány új rendház alapítására kaptak engedélyt. 36 Az aktákban 1240-1244 között (vizsgálódásának kiindulópontjául Fehér is a téves 1244-es adatot használta) a magyar provinciával kapcsolatban mindössze egy alkalommal, 1240ben találunk ilyen jellegű megjegyzést, Fehér szerint a következő formában: „két házat engedélyezünk a magyar rendtartománynak". Közülük az egyiket a zágrábival azonosította (lévén első említése 1241-ben), a másikat a vasvárival, mivel: „Az összes kolostorlajstromokban nem akad egyetlen magyarországi kolostor sem a zágrábin kívül, amelyet 1241-ben építettek volna." 37 Fehér Mátyás kutatásai nyomán vált általánosan elfogadottá az a vélekedés, hogy a kolostort 1241-ben alapította IV. Béla király. Ennek megfelelően 1941-ben került sor a kolostor alapítása hétszáz éves évfordulójának megünneplésére, melyet a templom oldalában elhelyezett emléktáblával is megörökítettek. 64
