Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)
1. szám - ADATTÁR - Zágorhidi Czigány Balázs: A domonkos rend megtelepedése Vasváron. I. rész - Hagyományok és történetírói vélemények -
domonkosoknak adja kert céljára, a káptalant pedig a Lapsa nevű, két ekényi várfölddel kárpótolja. 6 Ezt az oklevelet már ismerte az a személy, aid 1700 körül egy készülő rendtörténethez vagy rendi schematizmushoz egy rövidke háztörténetet állított össze. Ebben még csak arról olvashatunk, hogy a vasvári ház a rend első kolostorai közé tartozik, s már 1244-ben, IV. Béla idejében állt, amit Roland nádor oklevele igazol. 7 Talán éppen ebből az összefoglalásból származik az a hosszan ható téves vélekedés, amely a vasvári kolostor első említését ill. alapítását 1244-re teszi. A tévedés a nádori oklevélen szereplő dátum hibás feloldásából ered, egyébként ez a hibás dátum szerepel az oklevélnek a rendház levéltárában őrzött másolatainak egyikén is. 8 A történeti tényektől már kissé elszakadt az a személy, aki - feltehetően 1771-ben - a templom diadalívén látható kronogrammát fogalmazta: itt már arról olvashatunk, hogy a kolostort IV. Béla alapította (BÉLA REX TTTT SACRAVIT DICAVIT CVLTVI SANCTAE CKVCIS), a kiemelt betűk pedig árulkodva a vélekedés eredetéről - az 1244-es dátumot adják ki. 9 Ez a vélekedés - mind az alapító személyét, mind az alapítás évét illetően - olyannyira megszilárdult, hogy a 18. század végén és a 19. század folyamán hivatalos iratokban is gyakran feltűnik: 1784-ben a ház javainak összeírásánál is találkozunk az ismert adatokkal, 10 de az 1845-46-ban Festetics Lászlóval szemben faizás ügyében folytatott perben is IV. Béla adományaira hivatkozik a rendház. 11 Az alapítással kapcsolatos hagyományt újabb keletű történeti áttekintések is fenntartották. Gerdenich Móric domonkos szerzetes, a vasvári ház lakója, 1914-ben állította össze a rendház történetét tárgyaló munkáját, melyben foglalkozik az alapítás körülményeivel is. Gerdenich a kolostor levéltárának anyagára támaszkodva dolgozott. Az alapítás kapcsán Roland nádor oklevelének - fentebb említett - három másolatára hivatkozik, melyek közül kettőn az 1254-es, egyen pedig az 1244-es dátum szerepelt. Az ellentmondást oly módon oldotta fel, hogy véleménye szerint az átíró oklevél származik 1254-ből, az eredeti királyi adomány pedig 1244-ből. Helyesen állapította meg, hogy a kolostornak már az oklevél kiállítása előtt - az ő értelmezése szerint 1244 előtt - állnia kellett (tehát nem alapítólevélről van szó). 12 Valószínűleg ugyancsak Gerdeiiich állította össze a Vasvár búcsújáróhely című, 1918-ban megjelent kis füzetecskét, amelyben a domonkosokról azt olvashatjuk, hogy 1244 körül telepedtek meg a városban, s első biztos említésük 1254-ből való. 13 A történeti forrásoktól függetlenül is - vagy talán idővel azoktól függetlenedve - élhetett valamiféle IV. Bélához kapcsolódó néphagyomány a városban, melynek első feljegyzései a múlt század végéről maradtak fenn. Glasics Egyed, aki 1874-től haláláig, 1927-ig volt a vasvári kolostor lakója, eszperantó nyelvű visszaemlékezéseinek bevezetőjében megemlíti, hogy a kolostor 62