Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

1. szám - HORVÁTH BOLDIZSÁR EMLÉKEZETE - Simon V. Péter: Horváth Boldizsár, a népképviselő

megfogalmazása céljából Palóczy Lászlónál tartottak. Az Ellenzéki Kör szellemi és politikai örökségének jegyében zajló tanácskozáson a házigazdán és Horváth Boldizsáron kívül a két Madarász testvér, Kállay Ödön, Újházy László, Bónis Samu, Luzsénszky Pál, Haiizl Márton és Simonyi János vettek részt. A névsor önmagáért beszél, s tán mondanom sem kell, hogy a jelenlévők zöme a Habsburg-házzal való teljes szakítás elvi álláspontjára helyezkedett. Az összejövetelen természetesen nem készült jegyzőkönyv, így teljes bizonyossággal ugyan nem jelenthetjük ki, csak valószínűsíthetjük, hogy Horváth Boldizsár mindvégig hallgatott.

10 Ezt a feltevést támasztja ugyanis alá az a körülmény, hogy a békepárt vezetője, Kovács Lajos még 1884-ben is úgy vélte, hogy Horváth Boldizsár a békepárthoz tartozott. Név szerint említi őt „Az 1849-i pártok és az »Est Lapok«" című visszaemlékezésében a békepárt tagjainak számbavételekor.

11 Mondanom sem kell, hogy hősünk élvezte a gyérülő számú, de még mindig nagy befolyással bíró centristák teljes bizalmát, s az országgyűlésben ugyan már jelen nem lévő Eötvös és Deák korábban megmutatkozott szimpátiája kész ajánlólevél volt a számára a meghatározó liberális zöm szemében is. így történhetett meg az a hallatlan eset, hogy a képviselőház 1848. február 28-ai ülésén Horváth Boldizsár személyében összpontosult a közbizalom, őt, a tapasztalatlan, de egyben minden szempontból kompromittálatlan fiatalembert választották meg a távolmaradó képviselők mandátumának megvizsgálása céljából alakított országgyűlési bizottság vezetőjének. A mandátumok felülvizsgálatát a radikálisok szorgalmazták már több mint egy hónapja. A képviselőház január 22-i ülésén Madarász József indítványozta, hogy a ház elnöke és jegyzői állapítsák meg, kik nem jelentek meg a képviselők közül Debrecenben, s közülük kik azok, akik a ház engedélye, vagy a kormány megbízatása nélkül vannak távol. Miután a képviselők számbavétele megtörtént, Madarász a január 26-ai ülésen azt javasolta, hogy azokat a képviselőket, akik február 10-ig nem jelennek meg Debrecenben, töröljék a képviselők sorából, s választókerületüket szólítsák fel új képviselő megválasztására. Az indítvány foganatosítását a ház két ízben is elhalasztotta, attól tartván, hogy az újabb képviselők a radikális tábort fogják szaporítani, végül azonban Madarász és Irányi Dániel együttes fellépésének hatására február 28-án felállította a mandátumvizsgáló bizottságot és kimondotta, hogy képviselői állásáról tettleg lemondottnak tekintendő az a képviselő, aki 1849. március l-ig Debrecenben nem jelent meg, távolléte igazolatlan, vagy onnan engedély nélkül távozott el, illetve a nyert engedelmen túl távol maradt, s elmaradását nem igazolta.

12 A távollévő képviselők jegyzékén több nagy név is szerepelt: Eötvös József báró, Pulszky Ferenc, Szenkirályi Mór, Klauzál Gábor. A mandátumvizsgáló bizottság feladatát rendkívül kényessé és kellemetlenné tette az a világos tény, hogy az igazolatlanul távollévők erkölcsi megbélyegzése nem maradhat el, minthogy a radikálisok célja kimondva-kimondatlanul a hazaárulás és a gyávaság példáinak felmutatásával az ingadozók megfélemlítése 26