Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

3. szám - Kóta Péter: Adalékok Szily püspök és Szombathely mezőváros kapcsolatához

... Arinakis legyen számo minémő summával tartoznak Perinthi és szent Mártoni 5 Jobbágyok Hely pénzel, a' midőn valamit árólnak, vagy venni akar­nak a' Szombatheli péarczon, hogy eőket magok akarattyok szerint ne taxái­hassák, mivel, aki el adgyais, hely Pénzt fizet, a' ki meg veszi azonis meg ve­szik, Kivált ha uraságh embere... - Semmi némö vigyázassál nincsenek a' Kenjér sütőkre sem Pékekre, mi­vel sokszor a' garasos Kenyeret illy Oczó időben egy Hetesenis el adják, a' Pékek pedig sokszor ollyan somiét árolnak, hogy más holy meg sem vennék, hivattassanak a' vendégfogadósok, eők tesznek bizonságot. b - Mért a' Mél[tósá]ghos Uraságh Embereinek, ugy mint vendigfogadó­soknak, sörfőzőnek, ha valamit akarnakis vásárolni a' Péarczon, a' nyomo­rólthabbik purgeris ki veheti kéziből, és néha nem engedi, igy az Uraságh Emberei leg alább valók... - Miért a vámos hidakhoz semmi segítséggel nincsek, holott nagyob ré­szét takarmányoknak azokon horgyák által, legalább fával lehetnének segít­séggel. - A keőfal mellyet a' város valaha kerittetett, ha az Uraságé é vagy az eövék, ha az Urasághé tehát mért horgyák el annak köveit... - A mi némö zálogok, mellyeket el szedtek szombatheliek szanatiaktól 7 haramia módon az ország utat el alván ugy hajtogatták fosztogatták eőket, mind azok vissza adassanak... - Ha valamely személy szombatheli czhébéli mester ember akar lenni, mért tartozik a' bírónak 12 f[orintt]al mutassa meg ki engedelmiböl, ugyan azon szeméi különössen mért fizet 2. forintot a' sz[ent] Már [ton] templom­hoz, mért nem a' várbéli templomhoz ." 8 Az eddigiekből többek között az is kiviláglik, hogy a városiaknak nem mindig közvetlenül a püspök- földesúrral volt konfliktusa, hanem a szomszé­dos községek lakosaival. A szűkös szántó-, legelő- és erdőterületek szinte fo­lyamatos határviták tárgyai voltak. Ezek az érdek-összeütközések akkor is ki­alakultak volna, ha történetesen nem ugyanaz a személy az egész terület föl­desura. A püspöknek valójában ellentétes érdekeket kellett volna képvisel­nie; a jobbágyainak és polgárainak szembenállása azonban kényszerűen az ő személyén keresztül vált igazán élessé. Amikor a püspök állítólagos erősza­kosságát tesszük mérlegre, akkor ezt a tényt mindenképpen szem előtt kell tartanunk. Szily volt az első, aki a tizedfizetésre 1781-ben szerződést kötött a város­sal, és nem természetben, hanem pénzben követelte a járandóságot. 9 Efféle szerződések általában előnyösek voltak a termelők számára, de amint a tíz éves szerződés megújítása kapcsán kiderült, ezúttal a polgárok jártak rosz­szul. Kérték az összeg mérséklését és a határidő későbbre helyezését. Maga a püspök is elismerte, hogy az összeget magasan állapították meg. 10 Szilyt kortársai is csodálták azért, hogy építkezéseihez megfelelő anyagi erőforrásokat tudott mozgósítani, noha egyházmegyéje a gyengébben dotáltak

Next

/
Oldalképek
Tartalom