Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)
3. szám - Kóta Péter: Adalékok Szily püspök és Szombathely mezőváros kapcsolatához
... Arinakis legyen számo minémő summával tartoznak Perinthi és szent Mártoni 5 Jobbágyok Hely pénzel, a' midőn valamit árólnak, vagy venni akarnak a' Szombatheli péarczon, hogy eőket magok akarattyok szerint ne taxáihassák, mivel, aki el adgyais, hely Pénzt fizet, a' ki meg veszi azonis meg veszik, Kivált ha uraságh embere... - Semmi némö vigyázassál nincsenek a' Kenjér sütőkre sem Pékekre, mivel sokszor a' garasos Kenyeret illy Oczó időben egy Hetesenis el adják, a' Pékek pedig sokszor ollyan somiét árolnak, hogy más holy meg sem vennék, hivattassanak a' vendégfogadósok, eők tesznek bizonságot. b - Mért a' Mél[tósá]ghos Uraságh Embereinek, ugy mint vendigfogadósoknak, sörfőzőnek, ha valamit akarnakis vásárolni a' Péarczon, a' nyomorólthabbik purgeris ki veheti kéziből, és néha nem engedi, igy az Uraságh Emberei leg alább valók... - Miért a vámos hidakhoz semmi segítséggel nincsek, holott nagyob részét takarmányoknak azokon horgyák által, legalább fával lehetnének segítséggel. - A keőfal mellyet a' város valaha kerittetett, ha az Uraságé é vagy az eövék, ha az Urasághé tehát mért horgyák el annak köveit... - A mi némö zálogok, mellyeket el szedtek szombatheliek szanatiaktól 7 haramia módon az ország utat el alván ugy hajtogatták fosztogatták eőket, mind azok vissza adassanak... - Ha valamely személy szombatheli czhébéli mester ember akar lenni, mért tartozik a' bírónak 12 f[orintt]al mutassa meg ki engedelmiböl, ugyan azon szeméi különössen mért fizet 2. forintot a' sz[ent] Már [ton] templomhoz, mért nem a' várbéli templomhoz ." 8 Az eddigiekből többek között az is kiviláglik, hogy a városiaknak nem mindig közvetlenül a püspök- földesúrral volt konfliktusa, hanem a szomszédos községek lakosaival. A szűkös szántó-, legelő- és erdőterületek szinte folyamatos határviták tárgyai voltak. Ezek az érdek-összeütközések akkor is kialakultak volna, ha történetesen nem ugyanaz a személy az egész terület földesura. A püspöknek valójában ellentétes érdekeket kellett volna képviselnie; a jobbágyainak és polgárainak szembenállása azonban kényszerűen az ő személyén keresztül vált igazán élessé. Amikor a püspök állítólagos erőszakosságát tesszük mérlegre, akkor ezt a tényt mindenképpen szem előtt kell tartanunk. Szily volt az első, aki a tizedfizetésre 1781-ben szerződést kötött a várossal, és nem természetben, hanem pénzben követelte a járandóságot. 9 Efféle szerződések általában előnyösek voltak a termelők számára, de amint a tíz éves szerződés megújítása kapcsán kiderült, ezúttal a polgárok jártak roszszul. Kérték az összeg mérséklését és a határidő későbbre helyezését. Maga a püspök is elismerte, hogy az összeget magasan állapították meg. 10 Szilyt kortársai is csodálták azért, hogy építkezéseihez megfelelő anyagi erőforrásokat tudott mozgósítani, noha egyházmegyéje a gyengébben dotáltak
