Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

2. szám - MŰHELY - Zsámboki Nóra: Életünk-könyvek. - Egy rendhagyó szombathelyi könykiadóról-

Györggyel, a folyóirat főszerkesztőjével, könyvek kiadásának szellemi gondozójával. A beszélgetést szinte átszőtték a magyar könyvkiadás hagyományainak, legfontosabb szellemi szándékainak és anyagi körülményeinek céljai, gondjai, köztük a vasi kiadói előzmények is. így jöttek szóba a haszonelvűség, a cenzúra, az üzleti érdekek, mecenatúra, a könyvpiaci állapotok régi és új kérdései is. Hogyan született a kiadó? Milyen célok, szándékok késztették a folyóirat szerkesztőségét arra, hogy egyedi könyvkiadással is foglalkozzék? A magyar könyvkiadásban nem előzmények nélküli, hogy irodalmi szerkesztőségek adtak és adnak ki kiadványokat. Egy immár 35 éves múltra visszatekintő, rangos és a magyar folyóirat struktúrában sajátos helyet elfoglaló folyóiratnak szinte szellemi kötelessége, hogy a folyóirat szerzőinek önálló munkáit is megjelentesse, így például verseskötetet, esszét, életregényt, vagy tudományos feldolgozást. A folyóiratnak a 80-as évek elején már kellő ismertsége volt idehaza, s külföldön is a sajátos tartalmi profilja miatt. Ezek közül kiemelném a nyugati emigrációs magyar irodalom fokozatos megismertetését, amely ösztönzést adott arra, hogy elindítsuk „A nyugati magyar irodalom gyöngyszemei" sorozatot, amely nagy visszhangot váltott ki irodalmi, művészeti körökben, de a politikai érdeklődést is felkeltette. Mégis a könyvek Idadója nem az Eletünk Szerkesztősége, hanem - Gazdag Erzsi, és a Magyar írók Szövetsége jóvoltából - a Magyar írók Szövetsége Nyugat-Magyarországi Csoportja. Háttere azonban az Eletünk című folyóirat szellemi műhelye. Én, mint a felelős kiadó az összekötő kapcsot jelentem a két intézmény között, ami az impresszumban is megjelenik. A rendszeres kiadói tevékenységnek vannak időbeli előzményei is. Milyen kezdeményezések, konkrétumok említhetők? Az elsőt, Ratkó József: Segítsd a királyt! című drámáját először az Életünk közölte. A mű eredetisége és visszhangja bátorított arra bennünket, hogy önálló füzetben, a Móricz Zsigmond Színház anyagi támogatásával megjelentessük. Szinte ezzel egyidőben Vékony Gábor kiváló régész újszerű kutatási eredményei is nyilvánosságot kaptak lapunkban, folytatásokban. Úgy éreztük, hogy a nagyközönség érdeklődésére is számot tartó, s valóban újszem összefüggéseket feltáró tanulmányt közkinccsé kell tenni. így látott napvilágot a szerző „Későnépvándorláskori rovásfeliratok a Kárpát-medencében" című kötete. 16