Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

2. szám - MŰHELY - Zsámboki Nóra: Életünk-könyvek. - Egy rendhagyó szombathelyi könykiadóról-

Közel egy időben jelent meg egy távoli kis nép hagyományaival és irodalmával összefüggő- két kötet. Miért éppen a grúz történelemre és irodalomra esett a választás? Az Életünk szerkesztőségének és személy szerint magamnak is rendkívül szoros kapcsolata alakult ki a 70-es évek elején az évezredek értékeit őrző, felfedező grúz értelmiségiekkel, annak egyik folyóirat szerkesztőségével, a Mnatobi-val. A kölcsönös látogatások bepillantást engedtek a két nép évezredes történelmébe, s mivel grúz költők alkotásainak bemutatásával ez a folyóiratban is kifejezésre jutott, úgy döntöttünk, hogy a magyar szellemi életben, a könj^vkiadásban is nyilvánosságot adunk ezeknek a különleges értékeknek. A kölcsönös együttműködésünkből született meg a Bibliotheca Georgiáim I.-II. kötet, „Az életadó oszlop" és a „Rtveli - A mai grúz irodalom antológiája" cúnmel. Már ebben az időben - a rendszerváltozás időszakában - ennél még nagyobb és még érdekesebb kiadói tervek körvonalazódtak. Mire irányultak ezek konkrétan? Talán a ltiadói tevékenységünk legnagyobb vállalásai fogalmazódtak meg ekkor, hisz a magyar szellemtörténetnek és irodalomnak két olyan kimagasló egyénisége is van (volt), akik a cenzúra idején nem válhattak széles körben ismertté. Óriási szellemi hagyatékuk, gondolati mondanivalójuk késztetett berniünket arra, hogy a hiányt pótoljuk. Kapcsolataink révén jutottunk közel Hamvas Béla életművéhez, a tőle publikált sorozattal váltunk igazából ismertté a magyar könyvkiadásban, A Idadói tervek lassan életmű-bemutató profillá bővültek, hisz a kulturális-művészeti missziónk egy újabb nagy egyéniség, a régóta emigrációban élő Határ Győző személyiségét, sajátos gondolkodását, írói karaltterét tárta a magyar közönség (olvasók) elé. Óriási erőfeszítéseket igényelt, hogy nem egy ismert, profi kiadóhoz kerültek művei, hanem egy szerény körülmények között működő vidéki Idadóhoz. Irigyeltek is bennünket ezért. Nemcsak az irodalmi közélet, de a könyvpiac is visszaigazolta az előzetes várakozásokat: méltányolta a sorozat újszerűségét, szellemi értékeit. Büszkék vagyunk, hogy a Hamvas Béla kötetet 10 ezer példányban jelentettük meg. Ez mmdmáig rekordnak tekinthető. Milyen példányszámban lehet ma megjelentetni a könyvpiacon irodalmi műveket? A tapasztalatok azt mutatják, hogy szépirodalmi műveket 1.000-2.000 kötet között lehet vagy érdemes megjelentetni, a prózát kb. 2.000, a versesköteteket 1.000 példányban vagy valamivel kevesebbe, drámát pedig még ennél is kisebb számban. Mi magunk is ezekhez a könyvpiaci mér17